A kiszámíthatatlan tavasz súlyos fagykárokat okozott a Homokhátságon

Sajnos nagyon megváltoztak idehaza a klimatikus viszonyok. Az április eleji, több napon át tartó tavaszi fagyok nagyon megtépázták a gyümölcsállományt, gyakorlatilag mínusz 9 fokot is mértek a gazdák, és több napon át minden reggel nagyon hideg volt – kezdte Gáspár Ferenc elnök. Mint elmondta, sajnos ez ellen nem nagyon van védekezési lehetőség. Talán úgy 7000 hektár gyümölcsös van Bács-Kiskun vármegyében, ennek a jelentős részét érintette a tavasszal érkező kiszámíthatatlan hideg.

Kiszámíthatatlan tavasz

Ez az, amit jelenleg biztosan tudunk. Az információk a bejelentések és a falugazdász kollégák visszajelzései alapján állnak rendelkezésünkre. A tapasztalatok szerint sok helyen rendkívül súlyos, akár 90 százalékot is meghaladó fagykár keletkezett – mondta. Mint hozzátette, különösen a kajsziültetvények szenvedtek nagy veszteségeket, sajnos idén is ezeket érintette leginkább a hideg. A becslések alapján a termés több mint fele elpusztult az ültetvényeken.

A térségben az almaültetvényeket mintegy 10 százalékban érintette a hideg. Az őszibarack és a nektarin esetében már komolyabb a helyzet: ezeknél az ültetvényeknél a fagykár a 30 százalékot is elérheti. A szilva jobban viselte a szélsőséges időjárást, ott 20–25 százalékos lehet az érintettség.

Ilyen hidegekre májusban nem igazán emlékszünk

Ami különösen figyelemre méltó: ilyen hidegekre májusban nem igazán emlékszünk. Május 13-án és 14-én például két fagyos reggel is volt, amelyek elsősorban a szőlőültetvényeket károsították. Különösen a később fakadó fajtáknál jelentkeztek problémák, amelyek még a korai fenológiai stádiumban jártak. Ezek közül kiemelten érintett a mátrai muskotály és a sárfehér, ezekben a fajtákban súlyos fagykár keletkezett május közepén.

A termelés elcsúszása a piacokon is érzékelhető: míg a májusi cseresznye ilyenkor már általában megjelenik az üzletek polcain, jelenleg még nem érkezett meg a kínálatba. Ez is azt mutatja, hogy jelentős késés tapasztalható – fogalmazott Gáspár Ferenc elnök.

Ezt követően az elnök a védekezési lehetőségekről beszélt.

Mint fogalmazott, a fagyok elleni védekezésre több módszer is létezik, ám sajnos –4, –5 Celsius-fok alatt már egyik sem bizonyul hatékonynak, még akkor sem, ha egyszerre alkalmazzák őket. Elérhető a hagyományos füstöléses eljárás, a vízpermetezés, valamint különféle levegőforgató berendezések is segíthetnek – de ezek hatékonysága korlátozott az ilyen mértékű hidegben.

Néhányan végleg felhagynak a gyümölcstermesztéssel

Mindez azt jelenti, hogy idén kevesebb gyümölcs kerülhet a piacokra, és az árak is ennek megfelelően alakulhatnak. A kiszámíthatatlan időjárás következménye pedig az lehet, hogy néhányan végleg felhagynak a gyümölcstermesztéssel. Ismerünk olyan termelőt is, akinek frissen telepített, mindössze ötödik éves kajsziültetvénye van, és még sosem tudott róla termést szüretelni – jegyezte meg az agrárszakember.

– Úgy gondolom, hogy a gazdatársadalomnak komolyan át kell gondolnia, hogy hol, mit és milyen módszerekkel tudunk a jövőben megtermelni – mondta Gáspár Ferenc, a kamara elnöke. – Egyes térségekben például fajtaváltásra is szükség lehet – tette hozzá.

Nem szabad elmulasztani!

– Ami most különösen fontos a gazdák számára, az az egységes kérelem beadási időszaka. Június 10-ig van lehetőségük benyújtani a területalapú támogatási kérelmüket, ezt semmiképpen sem szabad elmulasztani – hangsúlyozta.

– Arra szeretném buzdítani a gazdatársakat, hogy aki még nem kereste meg a falugazdászokat, az tegye meg. A megye teljes területén állunk rendelkezésre ingyenesen. Szeretném, ha nem az utolsó pillanatra hagyná mindenki, mert arra nem lehet felkészülni. Egyébként egy 30 százalékos létszámbővítést hajtottunk végre a falugazdász állományban ahhoz, hogy bármikor ki tudjuk szolgálni a gazdálkodókat ezzel a háttérrel. Keressék a falugazdászokat – mondta Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun vármegyei szervezetének elnöke.