Alig jutott idejük piacozni, mégis megtalálták a kiutat a túlterhelt gazdák

A kertészet élőmunka -igénye, a mezőgazdaság más területeihez képest lényegesen magasabb. Költségessége felértékelte a családi összefogást, kiváltképpen azért is, mert a gazdaságok egyre nehezebben találnak alkalmi munkásokat, szerte az ágazatban adódik rövidebb, hosszabb távon munkaerőhiány. Bács-Kiskun vármegyében a hazai összes mezőgazdasági birtok mintegy 12 százalékán, a viszonylag kis üzemméretű családi gazdaságok léteznek. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint mintegy félmillió családtaggal. Hasonlóak a fenti arányok Pest vármegye déli részén is.

A kertészeti családi vállalkozások azonban sok-sok előnyük mellett túl is terhelik a bennük közreműködőket. Piacozásra gyakran már nincs idejük. Ez a hátrány nyomasztotta korábban a nagykőrösi Bacsó családot is. Egy hektáros hajtatásos és szabadföldi kertészetüket mindössze hárman művelik: a testvérek, Mária és Dénes édesanyjukkal, Mária asszonnyal.

Fáradtságos módszerrel térképezték fel a piacot

– A terményeken legegyszerűbben a nagybani piacokon adhatnak túl a kertészek. A szállítás, az áru kezelése azonban sok időt vesz el a termesztéstől, a piacozó családtag szinte egész napra távol marad a mindig sok teendőt sürgető kerttől. Szóba jöhetnek vevőként a bizonytalan viszonteladók, de velük nem járunk jól. Mondjuk, ha eladunk a neppereknek rekeszenként 10 kiló uborkát, felszámolnak 500-1000 forint rekeszdíjat, vagyis ennyivel kevesebbért hajlandók elvinni ahhoz képest, amennyit máshol kapnánk érte. Az ilyen alkalmi felvásárlásokra nem kockáztathatjuk a jövőnket. Ezért sok fáradtsággal módszeresen térképeztük fel a piacot. Igyekeztünk a lehetséges vevőkkel hosszabb távú és többé-kevésbé kiszámítható együttműködést létrehozni – sorolta Bacsó Mária.

Úgy tűnik, a család huzamos marketingje sikerrel járt. Napjainkra több megbízható kereskedő, feldolgozó üzem tartja őket számon. Ez azt jelenti, hogy a kertművelés értékes idejéből is kevesebbet kell feláldozniuk kint, a piactéren. Természetesen ez a kapcsolati tőke – ahogy Mária nevezi a piaci együttműködéseket – csakis minőségi áruval jöhetett létre.  

Alkalmazkodás nélkül nincs siker a családi gazdaságokban

– Eleinte meglepődtünk azon, hogy addig ismeretlenek is jelentkeztek nálunk terményekért. Elment a hírünk az uborkával, paradicsommal, salátával. Jelentős technológiai fejlesztések állnak az eredmények mögött. A napjainkra kialakult vásárlói kör megtartásához azonban a jó minőségű termény önmagában még kevés. Felvásárló partnereinkkel együtt kell terveznünk a terménykínálatunkat, hiszen a piaci igények állandóan változnak. Például az uborka ősszel leáldozik, a paradicsomra adódik jóval nagyobb igény, akkor azt kell adnunk. Tehát, a zöldségtermesztés gazdaságossága nem feltétlenül a minél tovább tartó szüreteken múlik, hanem főleg az ilyen alkalmazkodó képességeken – mondta Bacsó Mária.