2025.02.12. 14:46
Hatalmas területről tűnt el a szőlő a Kunsági borvidékről
2024-ben Magyarországon a borszőlőterület csökkent, a legnagyobb veszteséget a Kunsági, Mátrai és Tokaji borvidékek szenvedték el. Frittmann János soltvadkerti borász elmondása szerint a Kunsági borvidék hamarosan válságövezeté alakulhat.
2024-ben Magyarországon összesen 58 249 hektáron termesztettek borszőlőt, ami 987 hektáros, 1,7 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest – derült ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) beszámolójából. Az adatokat alapul véve, 2011-ben még 69 230 hektáron zajlott borszőlőtermesztés. Tavaly egyedül a Szekszárdi borvidéken nőtt a szőlőültetvények területe, itt 6,2 hektárral, 0,3 százalékkal bővült a szőlőtermesztés. Ezzel szemben a Kunsági borvidéken 292, a Mátrain 177, a Tokaji borvidéken pedig 96 hektárral csökkent a borszőlőterület, és ezek a három legnagyobb területen csökkenő borvidékek – írja a Világgazdaság.
Fotó: Németh Levente / MW-archív
Csökkent a vörösborok népszerűsége
A borszőlőfajták közül továbbra is a Kékfrankos dominál a termesztett területek között, bár a vörösborok népszerűsége csökkent. 2024-ben 6983 hektáron termesztettek Kékfrankost, de területe 156 hektárral csökkent. A második legnagyobb területen termesztett fajta a Bianca, amelynek termőterülete 5746 hektárra nőtt, 55 hektáros bővüléssel. A harmadik helyen a Cserszegi Fűszeres áll, de ennek területe 120 hektárral csökkent, így 3587 hektáron található. A Furmint 3384 hektáron termesztették, ami 70 hektáros csökkenést jelentett tavaly.
Az előrejelzések szerint az elmúlt évben a szüretelés során a legkevesebb, 3,75 millió mázsa szőlőt takarítottak be az elmúlt 10 évben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a borászati termékek exportja 2024 első tíz hónapjában jelentős, 17 százalékos növekedést mutatott, összesen 1,2 millió hektoliter magyar bor került külföldre. A magyar borászatok továbbra is döntően lédig borokat exportálnak, mivel a teljes export 56 százalékát teszi ki a folyó bor, amely literenként átlagosan 0,67 euróért kelt el, így az exportbevételből csak 36 százalékot képvisel – derül ki a Világgazdaság cikkéből.
A fogyasztási szokások alapján a fehérborok iránti kereslet folyamatosan nő, ami a borkészletek csökkenését is eredményezi. A rozéborok fogyasztása is emelkedett, bár kisebb mértékben. A vörösborok iránti kereslet viszont csökkent, amit a havonta kitárolt mennyiség enyhe csökkenése is tükröz. Az egy főre jutó borfogyasztás 2021-ben még 20,7 liter volt, 2022-ben 20,5 liter, 2023-ra pedig 18,7 literre csökkent, ami a borvásárlás világszintű csökkenésére és az alkoholellenes trendek térnyerésére vezethető vissza.
Válságövezet lehet a Homokhátságból, a Kunsági borvidék veszélyben van
Frittmann János soltvadkerti borász hírportálunknak elmondta, hogy zsinórban négy aszályos év nehezítette a szőlészek életét 2020-tól. Ha nem oldják meg sürgősen idehaza a vízkérdést, akkor tönkremegy minden. Válságövezet lesz a Homokhátságból, leértékelődnek az ingatlanok, megszűnik előbb-utóbb az agrárgazdálkodás a térségben. Víz nélkül ugyanis nincs semmi. A vészharangot pedig már akár most is meg lehet kongatni.
