Egyre kevesebb a tenyésztő, pedig hatalmas üzlet van a bárányhúsban

Évek óta csökken a tenyésztési kedv mind Európában, mind Ausztráliába, sőt idehaza is, pedig a bárányexport jó üzletnek számít. Holló Mátyás, a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke elmondta, hogy Ázsiában nagyon keresett termék a birkahúst. A tenyésztővel egy bócsai szakmai fórumon találkoztunk. 

Ma Kínában, illetve Indiában tenyésztik a legtöbb juhot. Bár húshiány van az egész világon, mégsem érezni, hogy áttörés lenne, pedig a kereskedők is jó árat fizetnek a termékért – vázolta a helyzetet a szakember. Az EU-ban átlagosan 1,2 kilónyi birkahúst, idehaza ennek talán a harmadát fogyasztja a magyar ember, holott népszerű a birkapörkölt, olyannyira, hogy versenyeket is rendeznek ennek a hagyományos étel készítés tiszteletére. A karcagi birkapörkölt például 2013-tól hungarikumnak számít.

Idehaza a juhtenyésztés elsődleges terméke a bárány, amely viszont prémium termék, a húsa drága. 

A bárányexport jó üzlet

Átlagosan nyolcezer forint körül mozog a kilós ár, ez viszont a hazai húsokhoz képest drága. Ezért inkább az olcsóbb sertés-, vagy a csirkehúst keresik az emberek. Bár a szakmai szövetség kérelmezte, hogy a 27 százalékos áfát csökkentsék 5-re, hogy a forgalom növekedjen, de eddig nem jártak sikerrel. Jó hír viszont az, hogy indul idehaza és a spanyoloknál egy promóciós kampány, amely pályázatát mi magyarok és a spanyol tenyésztők nyerték el. Ennek keretében jelentős összeget lehet a bárányhúsfogyasztás reklámjára költeni. A juhhús fogyasztás azért is alacsony idehaza, mert az olasz, illetve közel-keleti piacokra megy a termék. Olaszországból minden évben három alkalommal érkezik nagyobb megrendelői igény. Az egyik most húsvétra.

A következő a Ferragosto, amelyet augusztus 15-én tartanak az olaszok. Ez a Szűz Mária mennybemenetelének napja, és végül karácsonykor igényli a piacuk a nagy mennyiségű bárányhúst. Azaz kimegy az árualap, az olasz piacra a 2-4 hónapos, míg a keletiekre a 3-6 hónapos jószágok kellenek. A húsvét előtti helyzettel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy nem tett jót az áraknak a kiskérődzők réme, a pestis. Bár úgy tűnik, hogy Zala megyében sikerült megfogni a betegséget. Három magyar tenyészetben leölték a tenyészeteket, mondta Holló Mátyás, a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke.

Mindhárom gyereknek van helye a cégnél

A Holló-család évtizedek óta foglalkozik juhtenyésztéssel. Holló Mátyás nagyobbik lánya és a veje már bent dolgoznak a családi vállalkozásban. Egy egyetemista lánya is van és egy 14 éves fia is. A tenyésztő azt szeretné, ha a két másik gyermeke is megtalálná a számítását a családi cégüknél. A munka ugyanis szerteágazó, amely elvégzéséhez több ember kell, akik széles szaktudással rendelkeznek. 

A szövetség elnöke a Baon.hu-nak elmondta, hogy idehaza megéri juhtenyésztéssel foglalkozni, de szemléletváltásra van szüksége minden gazdának. Ők például állattelepet kívánnak bővíteni pályázati támogatás keretében, amelyben már a robotoknak is jutna munka. Etetésben vennének részt. Az a kép, amely szerint a juhász egy olyan ember, aki a határban a birkanyáj közelében a botra támaszkodva csak áll, miközben a birkák heverésznek ez már a múlt. A mai juhásznak értenie kell a könyveléshez, az adminisztrációhoz, a villanyszereléshez, egy kicsit állatorvosnak, sőt növényvédősnek is kell lennie. Tapasztalata szerint azoknak a komplett gazdaságoknak van jövője, amelyek földterülettel is rendelkeznek. Mint elmondta, a szülei 1986-ban kezdtek juhtenyésztéssel foglalkozni. Akkor 100 juhból egy család úri módon megélt. Ma ahhoz, hogy egy család megéljen 500-800 birkára van szükség. A családi cégük több száz hektár gyepet és bérelt földet használ a tenyésztéshez. Ezer törzskönyves anyajuhhal rendelkeznek. Magyarországra és külföldre tenyészkosokat értékesítenek nagy számban.