A zöldségpiac is jelzi az éghajlatváltozást

Az éghajlati változások talán a káposztaféléket termesztőket érintette a legérzékenyebben. A zöldségpiac is megsínylette a helyzetet. A nyári karfiol  ültetvények jelentős része tönkre ment  az utóbbi években a  Duna–­Tisza közén. Ezért  a nyári hónapokban szinte kizárólag import karfiolt lehetett kapni a vásárcsarnokokban, hetipiacokon.  A gazdaságok többsége őszre ütemezte a termesztést. Annak eredményeként napjainkra jócskán visszaszorult a külhoni káposztafélék aránya.

A homokhátsági gazdaságok ki tudják szolgálni a piacot

 – A hazai kínálat valóban azt mutatja, hogy a kertészek igyekeznek  kihasználni a több növény számára a kedvezőbb hűvösebb hónapokat. December közepén szinte teljesen átállhattunk a hazai termények árusítására, a homokhátsági gazdaságok ki tudják szolgálni a piacokat. Feltehetően tavasszal sem leszünk szűkében a friss itthoni terményeknek, a hajtatásos kertészetek többségében csaknem egész évben át termesztenek az évszaknak megfelelően valamilyen zöldségfélét – hallottuk Koncz Gyuláné kereskedőtől a nagykőrösi hetipiacon.

Bács-Kiskunban termelik a legtöbb retket

A termesztő felületek őszi, téli hasznosítására egyebek közt   kiválóan alkalmas a fejes saláta, a retek. Az utóbbiból Bács-Kiskun vármegyében termesztik  a legtöbbet, méghozzá kiválóan. A kereskedők szerint teljesen kiváltják vele az importot. Többnyire fémzárolt szaporítóanyagot használnak, s ha a termesztés technológiában nem vétenek, minőségi árut tudnak piacra dobni. A kedvelt félegyházi vajretek a sörretek a japán retek, gyorsan meghozza a rá költött pénzt és az elvárt nyereséget.

Északabbra tolódik a krumplitermesztés

A szántóföldi termesztés vonatkozásában  azonban tartósnak mutatkozó kedvezőtlen változásokat is jelez a terménykereskedelem. Különösen a burgonyáról. Annak idei termése esztendő végére szinte elfogyott a piacokon, zömmel az import áru képezi a kínálatot. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a minap  sajtónyilatkozatban hívta fel a figyelmet a krumplitermesztés egyre északabbra tolódására,  az ebből következő   veszélyekre a honi ágazatra nézve.

A kánikula duplán tett kárta a burgonyában

 Terjéki Ferenc kecskeméti őstermelő szerint a kánikulai nyár duplán kárt tett a burgonyában.

– A forróság csökkentette az elvárható termést és rontotta az eltarthatóságot. Nem minden gazdaságban tudták betartani a szabályt: magas léghőmérsékleten nem tanácsos a betakarítás. A felmelegedő éghajlaton kevés jó krumplit lehet előállítani, de régen sem volt az ágazat az élvonalban. Az import okozta főleg a termőterület csökkenését,  mert a külföldi krumpli többnyire jobb minőségű, például a jelenleg kilónként 300 forint körüli   áron mért holland gumók kelnek el leghamarabb – mondta el véleményét a gazdálkodó.  

A vöröshagyma tárolásával is lehetnek problémák

A télre készletezett vöröshagyma tárolásával szintén lehetnek problémák. A kereskedők rothadó tételekkel találkoztak helyenként. Gyakorló kertészek szerint a romlás összefügg az időjárással. A szárazságban túlöntözték a növényeket, vagy a csapadékos őszelőn takarították be. A nedves hagymafejeken  a kórokozók elszaporodtak.

Zöldségpiac: a hazai termékek az uralkodók

Koncz Gyuláné szerint az egyre bajosabban előállítható terményeket leszámítva, figyelemre méltó helyzet az, hogy  alapvetően a hazai portékák uralják a piacokat, jelenleg is főleg a hajtatásban termesztettek. Azt mondja: a bő felhozatalnak köszönhetően tavalyhoz képest összességében nem mutatkozott a zöldségfélék áraiban lényeges változás.

Jelentős az áremelkedés az almáknál

– Semmi jelét nem látjuk annak sem, hogy télen elrugaszkodna bárminek az ára, jobbára nyár végén már korrigált felfelé a piac. Főleg a gyümölcsöknél. A legnagyobb áremelkedés az almával történt, legalább 30 százalékkal kerül többe most, mint egy éve – vázolta a terménypiaci helyzetet a kereskedő.