Tápanyaghiány pusztít a homokhátsági szőlőhegyeken

A szőlőtermesztés évtizedek óta a veszteségességhez közeli szinten áll a termények nyomott felvásárlási árai miatt. A piaci kiszolgáltatottság mellett a művelésben is jelentkeznek olyan akadályok, amelyek áthidalása nélkül veszélybe kerülhet a kultúrák fenntartása. Az utóbbi években feltűnően jelentkeztek a fürtkocsánybénulás okozta veszteségek. Főleg a kisüzemi termesztők körében az éves össztermés 10-40 százalékát érte a magnéziumhiány okozta fürtpusztulás. E tápanyaghiány azonban nem is feltétlen áll fenn, csak a növények nem mindenütt tudják felvenni a magnéziumot. A kocsánybénulás különösen a magas mésztartalmú  talajokon mutatkozik, mert a kalcium gátolja a magnézium hozzáférhetőségét. Ezzel szemben más tájakon a magnézium abszolút hiánya veti vissza hozamokat.

A térségben sok fajta van kitéve a tápanyaghiánynak

A homokhátsági szőlőhegyek erősen kitettek a tápanyaghiány-betegségnek. A térségben összességében sok olyan fajtát termesztenek, amelyek különösen érzékenyek a magnézium hiányára. Ilyenek egyebek közt a Bianca, a kékfrankos, a cabernet savignon, a rajnai rizling, az  olaszrizling, vagy a csemegeszőlők között a cardinal, a hamburgi muskotály.

– Duna–Tisza közén, azon belül Bács-Kiskun vármegyében a szőlészetek jelentős része eleve magnéziumban szegény homokon helyezkedik el. E tápelem pótlása időigényes, ha a talajba adagoljuk. Ezért a szőlőnek a magnéziumos tápkészítményeket az alaptrágyával télen, tél végén, esetleg kora tavasszal érdemes kijuttatni. A magnézium felvétele a rügyfakadástól szinte a tenyészidő végéig egyenletes, ezért is kíván belőle kiegyensúlyozott ellátást a szőlő egészen a lombhullásig. A gondos adagolás ellenére is előfordulhat magnéziumhiányra utaló tünetek a leveleken. Ebben az esetben a levélen keresztüli magnéziumpótlás jelenthet gyors segítséget. A lombtrágyát a szőlő vegetációja folyamán a fakadást követő 4-6 leveles állapottól kezdve a fürtzáródás, illetve a zsendülés végéig a növényvédelmi permetezésekkel egy menetben lehet kijuttatni – foglalta össze a védekezés lényegét Szabó Balázs nagykőrösi növényvédelmi mérnök.

Oda kell figyelni a kellő magnéziumellátásra

A szakember szerint az élettani betegséget gyakran több más tényező is előidézi. – A virágzás időszakában a hűvös időjárás, vagy zsendüléskor a lehűlés, a talajnedvesség ingadozása fokozza a magnéziumhiányra utaló tüneteket. Továbbá az elhúzódó érés, illetve a magas páratartalom is közre játszhat a betegség kialakításában. Alapvetően és hosszú távon azonban a tápanyagellátás hiányosságaival magyarázható a fürtök kocsányának fonnyadása. A tapasztalatok szerint egyes gazdaságokban a jelentősebb terméspusztulás előfordulásáig a kelleténél kisebb jelentőséget tulajdonítanak a jelenségnek.

A kellő magnéziumellátással és alkalmas termesztéstechnológiával nemcsak a fürtkocsánybénulás gyógyítható, hanem azzal együtt nő a termés mennyisége, a cukortartalma, a betegségekkel szembeni ellenálló képessége, és a borok minősége is javul – összegezte Szabó Balázs.