Papp Zsolt György: A cél, hogy hazánkban magyar termékek kerüljenek az asztalra – galériával

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Vármegyei Szervezete az idén 90 éves Déli ASZC Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium aulájában szervezett fórumot a környék gazdáinak és termelőinek, hogy tájékozódjanak az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszerének változásairól.

Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei szervezetének elnöke arról beszélt, hogy a mostani tanácskozással kezdetét veszi az a folyamatos információs tanácsadás, ami abban segíti a gazdákat, hogy a nekik járó támogatásból a maximális összeget le tudják hívni. 

– Nincs egy általános recept, mindenkinek saját tervet kell készítenie, a falugazdászaink felkészültek és naprakészek, személyesen szeretnének egyeztetni valamennyi gazdával a saját gazdaságára vonatkozó támogatási lehetőségeket az új támogatási rendszerben – mondta a fórum bevezető részében Gáspár Ferenc.

– Felgyorsult körülöttünk az élet és olyan nehézségeken kellett átverekedni magunkat, mint a koronavírus, a háború, az aszály, nehéz helyzeten vagyunk túl – erről már Papp Zsolt György az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkára beszélt, aki a közös agrárpolitika elkövetkező időszakban bekövetkező változásairól, valamint a 2023-tól várható uniós támogatásokról tartott tájékoztatót.

– A kormányzat célja, hogy a megítélhető támogatásokat mindenki maximális mértékben meg is kapja – húzta alá a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy valóban nehezebbnek tűnik az új támogatási rendszerben való eligazodás, de igyekeznek mindent megtenni ahhoz, hogy ne tűnjön akkora adminisztratív tehernek és ne nehezítse a gazdálkodást.

– Ez az a terv, ami meghatározza majd 2027-ig az agárpolitika alakulását, amely erősíti az alapanyagtermelést, segíti a helyi feldolgozóipart, hogy a helyben termelt alapanyagból legyünk képesek helyben feldolgozót létesíteni, hogy minden magyar asztalán magyar étel legyen – összegezte Papp Zsolt György helyettes államtitkár.

– Minden egyes forint, minden egyes eurocent, ami Magyarországnak jogszerűen jár, az a kötelességünk, hogy segítsünk hozzá minden gazdát, hogy ő az adottságihoz képest a legjobban igazodó feltételek betartásával, betarthatóságával megtudja szerezni – jelentette ki Jakab István, aki arra is emlékeztetett, hogy Magyarországgal a közös agrárstartégiát az Európai Bizottság forrásvisszatartás nélkül fogadta el, így az agrárvidék-fejlesztésre és az élelmiszergazdaság számára szánt támogatási összegeket sikerült maradéktalanul megszerezni, amihez az adott ütemezés szerint és adott feltételek betartásával Magyarország hozzájuthat.

Bányai Gábor fejlesztési kormánybiztos arra biztatta az önkormányzatokat, a gazdálkodókat és a vállalkozásokat, hogy ne csak a támogatásoktól tegyék függővé a jövőjüket. 

– A Homokhátságon fontos lenne, hogy „végre valaki pótolja a természet által okozott hiányokat, hogy legyen víz, ami élteti a növényeket, jusson víz a jószágoknak és az embereknek” – fogalmazott a politikus, kiemelve, hogy közel hetven év után először végre kiviteli, engedélyes tervek készülnek, a Homokhátság és a Dél-Alföld vízpótlására. Bízik abban, ha a döntés megszületik, az idei év végére lesznek jogerős építési engedélyek is, mert akkor talán lesz pénz is.

– Ha nem lesznek váratlan nehézségek, akkor meg fogjuk tudni ezeket a nagy kihívásokat is oldani. A magyar gazdaság van olyan helyzetben, hogy képes kitermelni azokat a forrásokat, ha még uniós források sem lennének, hogy tudjuk fejleszteni Magyarország minden térségét. Az Európai Unió nem növelte a vidékfejlesztési program keretében adható támogatások mértékét, viszont a kormány döntött arról, hogy ennek a többszörösét kívánja a magyar vidék, a magyar agrárium és az élelmiszergazdaság fejlesztésére fordítani – tette hozzá a kormánybiztos.