Komoly kihívásokkal küzdenek a burgonyatermesztők, támogatásokkal segítik őket

A rendezvény fővédnöke dr. Nagy István agrárminiszter, védnöke Bányai Gábor kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője. A találkozó idei díszvendége Dánia.

Az összefogás fontosságát hangsúlyozta a rendezvényen Papp Zsolt György, az Agrárfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára, aki hasznosnak nevezte a kiskunhalasihoz hasonló szakmai tanácskozásokat, ahol az ágazat képviselői együtt kereshetik a kivezető utat, az új burgonyafajtákat, az innovációt és azt a tudást, amivel át lehet hidalni a nehéz időszakot. Előadásában kiemelte, hogy az elmúlt másfél évben az agrártámogatásokon keresztül most először lehet a kertészeti üzemekben megjeleníteni a burgonyát, amire eddig soha nem volt példa.

– Először nyílik lehetőség a kertészeti üzemek pályázatában burgonyatárolók létesítésére, aminek az adott keretet, hogy Magyarország kormánya nyolcvan százalékra emelte azt a társfinanszírozást, amely minden pályázatban a kifizetés alapját jelenti. Minden kifizetett támogatásból nyolc forint a hazai költségvetés terhére kerül hozzárendelésre és két forint a fennmaradó európai uniós rész. Így az elmúlt időszakban több mint 1500 milliárd forintnyi fejlesztési forrással lehetett a megújuló vidék, a megújuló agrárium keretében új fejlődési lehetőségeket biztosítani – mondta a helyettes államtitkár.

– Kétmillió négyzetméter hűtőház, üvegház épült, háromezer új traktorhoz jutottak a termelők 3700 kapcsolt géppel. Olyan komoly számok sorakoznak az elmúlt egy év fejlődési lehetőségei mögött, amik bíztató jeleket kell, hogy adjanak arra, hogyan tudjuk folytatni ebben a nehéz helyzetben is – fűzte hozzá.

Az élelmiszeripar a zászlóshajója ténylegesen a vidékfejlesztési programnak, több mint 750 milliárd forint áll rendelkezésre arra, hogy a helyben termelt javaknak, helyben feldolgozó-kapacitása létesüljön – emelte ki az államtitkár, aki azt is hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságnak a termelés mellett a második jövedelemforrásai a támogatások.

Emlékeztetett, hogy 2023. január 1-től el kell, hogy induljon a közös agrárpolitikának a stratégiai terve, megváltozik a támogatási rendszernek a jogalapja, amely magába foglalja a terület- és állatalapú támogatásokat, a beruházási támogatásokat, a benyújtandó egységes kérelemben már az új jogszabályi alapoknak megfelelően kell majd tudni igényelni a támogatásokat.

Szabó Lajos, a szervező Bács Gazda-Coop Kft. ügyvezető igazgatója üdvözölte, hogy a hazai ágazati szereplők mellett vajdasági szakemberek is érkeztek a tanácskozásra.

– A magyar vetőburgonya-előállítás minimális szintre csökkent mostanra a korábbi évtizedekhez képest

Étkezési burgonyát is csak 6500 hektáron termelnek, ami szintén a töredéke a korábbi 25 ezer hektáron termelt mennyiségnek – jelentette ki a szakember.

Hozzátette: vannak fajták, amelyek jobban bírják az extrém időjárást, a nemesítők egyik fő feladata az, hogy a szárazságtűrő fajtákat kutassák, ami nehéz feladat egy olyan növénynél, aminek közel 90 százalékos a víztartalma. Ugyanakkor egy, a fajtabetegségek, hőstressz és még sok minden iránt rezisztens burgonya nem biztos, hogy jó ízű, ezért komoly kihívás jól termeszthető, finom burgonyát előállítani – hangsúlyozta a szakember.

A kétnapos találkozót fajtabemutató is kíséri, a szombat pedig a kikapcsolódásról szól majd, lesznek citerások, néptáncosok, légvár és rodeóbika a gyerekeknek, ahova várják a csapatokat. Családostól látják őket vendégül a szervezők, akik abban bíznak, hogy a hét végi jó idő kicsalogatja majd a halasiakat.