Évforduló

2022.09.28. 20:03

Új alkotás hirdeti a szőlő és a borkultúra hagyományát Halason

Három és fél évtizeddel ezelőtt nyerte el Kiskunhalas a Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa címet a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivataltól. Ebből az alkalomból a kiskunhalasi Cultores Moris Redemtionis Borlovagrend – amely idén ünnepli megalakulásának negyed százados évfordulóját – új műalkotást avatott a Sóstó mellett, a városba vezető 53-as főút mellett, amely mostantól hirdeti, hogy a Szőlő és a bor városa Kiskunhalas.

Pozsgai Ákos

A műalkotás a Sóstó mellett, a városba vezető 53-as főút mellet látható.

Fotós: Pozsgai Ákos

– A településen a szőlő- és bortermesztés a 19. század végén lendült fel, amikor a filoxféra a magyar szőlészetek közel a nyolcvan százalékát elvitte a kötött talajokon, míg a homoktalajokon a szőlő megmaradt, így lehetősége volt az embereknek szőlőt telepíteni és termelni, majd bort készíteni. Emellett a 19. század vége volt az óriási ipari fejlődés időszaka is, amikor rengeteg ember beköltözött a várososokba, ipari munkásság alakult ki, és ezeknek a munkásoknak a munkaidő mellett már nem jutott idejük szőlőt termeszteni, de az igény továbbra is megvolt a borra – idézte fel a nagymester, aki a borkészítés fellendülésének harmadik okaként említette, hogy 1882-ben átadták a Budapest–Zimonyi-vasútvonalat, amely szintén jótékonyan hatott a szőlő és bortermelésre, mert miközben a konkurenciát elvitte a filoxféra, a vevők megjelentek a városokban és a szállítás is biztosított volt a távolabbi vidékekre. Gyakorlatilag Halason ekkor már a szőlőterület meghaladta a kétezer hektárt.

– A trianoni békediktátum idején ugyanakkor a hazai szőlőterület egyharmada veszett el, ami óriási gondokat okozott a szőlő- és borágazatban, akkoriban kormányzati támogatással épültek borpincék, ez ma Kiskunhason a Szőke Pincészet, de Kiskunmajsán, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Csengődön, Jánoshalmán és Bácsalmáson is épületek borpincék, akkor ezzel segítették a termelőket. Majd a második világháborút követően következett be jelentősebb visszaesés a hazai szőlőtermesztés területén, és a hatvanas években kezdődött újra az akkor már nagyüzemi szőlőtermesztés és borászat, ami a nyolcvanas évek közepére érte el a csúcspontját – emelte ki Kunszeri Miklós, aki kitért arra is, hogy 1986-ban érte az újabb csapás a magyar szőlő- és borágazatot, az úgynevezett szovjet száraztörvénnyel, amely az oroszok alkoholfogyasztását korlátozta volna, ami ugyan nem jött be, de a magyar borexport a felére visszaesett és ez óriási problémákat okozott a hazai szőlőtermesztésben és borkészítésben.

A kilencvenes éveket követően privatizálták a korábban állami tulajdonban lévő szőlőbirtokokat, új borászatok jöttek létre, amelyek a kétezres évek elején megerősödtek, a mennyiségi termelés helyett a minőségi termelés került előtérbe.

– A mai nap is büszkén mondható, hogy Kiskunhalason közel ötszáz hektár szőlő termőterület van. 

Úgyhogy a halasi szőlészeknek, borászoknak, remélem, hogy a jövője biztosított – fogalmazott a nagymester, aki elmondta, hogy 1987-ben, amikor Kiskunhalas megkapta a Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa címet, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság hozatott egy bálványprést Zalából, ami hosszú időn keresztül a város központjában, az állami gazdaság székszáza előtt állt, majd később a város északi bejáratánál, az 53-as főút és a Sóstó között volt kiállítva, hirdetve a város szőlő- és borkultúráját.

A bálványprés azonban az évtizedek során jócskán leamortizálódott, ezért döntötte el a halasi borrend, hogy egy új emlékművet fog állítani a halasi szőlészeknek és borászoknak abból az alkalomból, hogy 35. éve kapta meg Kiskunhalas a kitüntető címet.

Egy tizenkilencedik század végi, a környékben használt szőlőprést vásároltak, amit Vili Gábor bognár, borrendi tag újított fel, ami köré Tóth Péter városi főépítész tervezett egy acél keretet, amit a Faddikor Kft. készített el, a környezet rendezését pedig a Halasi Városgazda Zrt. végezte el.

Fülöp Róbert polgármester köszönetet mondott a halasi borlovagoknak az új alkotásért, amely a város egyik látványossága lesz, amit az önkormányzat is támogatott.

Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun megyei önkormányzat alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a közgyűlés igyekszik hidakat építeni a megye települései, civil szervezetei, közösségei és különböző vidékei között.

– Ezt a célt szolgálják a rendezvényeink, programjaink, fejlesztéseink, és így van ez a megyei borokkal, borászokkal és pincészetekkel is.

Lehetőségeinkhez képest támogatni igyekszünk a borászathoz, a borokhoz kapcsolódó kezdeményezéseket. 

Évről évre megrendezzük a bormustrát, kiválasztjuk a megye legjobb borait, támogatjuk a borászatokat, a legjobb borászatokat díjazzuk, a feltörekvő borászokat is támogatni igyekszünk – emelte ki a közgyűlés alelnöke, aki hozzátette, hogy ezt a célt szolgálja a Duna Borút kezdeményezés is, amely az alföldi borok jó hírét erősíti és a borturizmust fejleszti. Ezt a célt szolgálva a borútról kiadvány is született, készült egy promóciós film és egy borturisztikai térkép is. Mindehhez azonban kellenek a megyei borok és kitűnő borászok is, amelyből szerencsére Bács-Kiskun megyében van bőven, és Kiskunhalason is akadnak szép számmal kitűnő szakemberek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!