Aszályban érik a homokhátsági dinnye

Dinnyét termeszteni öntözővíz nélkül Duna-Tisza közén biztosra jósolható balszerencse. Ám a csőkutak vize csak a növények életben tartására való, rövid szárazságban. Idén azonban, és már évek óta, a növényt igazán gondozó könnyű, lágy esők többnyire elkerülték a szántókat. Ez meglátszik a hozamokon is.

– A hőségben két héten át jóformán állandóan dolgozott nálunk a szivattyú. Ihattak a dinnyéim eleget, de a kútvíz nem helyettesítheti a talaj tápanyagait kitűnően oldó „égi harmatot”. Ezért kevesebb termést kötöttek az indák, jobb nyarakhoz képest körülbelül feleannyi dinnye lesz idén. Minőségük azonban jó, édesek, mint a méz. A mi vidékünkön az aszály csak az egyik baj. Különösen a gazoláshoz nagyon elkéne nálunk is a segítség, ellenben napszámosokat nehezen találni az ilyen munkákra. Így aztán két hektáron főleg családilag fáradozunk, annyi erőfeszítéssel és költségekkel, mint bőségesebb években 

– vázolta a dinnye idényt Fábián Ferenc őstermelő.

A szentkirályi dinnyést egynéhány Bács-Kiskun megyei faluban és Nagykőrösön jól ismerik a hetipiacokat látogatók.

– Az utóbbi időben gyakrabban mondogatom, ha ilyen nyarak jönnek ránk, abbahagyom a termesztést. Végtére is van állásom, immár 27 éve a Magyar Közútnál. Jó ismerős vásárlóim sajnálkoznak a szándékom miatt mondván, hol kapnak majd olyan finom dinnyét, mint az enyém. Persze, nem gondoltam én ezt komolyan, hiszen harminc éve csinálom, megtanultam a fortélyait, még gyerekeink is ráálltak a dinnyére. Igaz, jelenleg csak a lányunk termeszti, a fiunk inkább ipari paradicsomra váltott az egyik kecskeméti konzervgyár részére. A környéken néhány gazda szintén abbahagyta a dinnyét, őszi szedésű krumplival helyettesítették. Jobban gépesíthető könnyebb vele bánni – sorolta Fábián Ferenc.

A Fábián házaspár július első napjaiban vitte piacra az első dinnyetermést. Úgy gondolják, a tavalyinál magasabb ár valamelyest kárpótolja őket a kevesebb termésért.

– A fátyol fóliás takarás serkentette az érést. Két héttel korábban szedtük, mint máskor. Július második hetében 10 kilónként 3800-4000 forintért kelt el tőlünk, a múlt évhez képest nagyjából 50 százalékkal többért. Ám, a költségeink annál nagyobbra nőttek, különösen a vetőmagok ára.  Lehetőleg a hetipiacokon próbáljuk a dinnyét eladni. Sok fáradtsággal jár, de segít a feleségem és a felvásárlási árnál jóval többért tudjuk eladni. Persze, amikor nagyon sok a beért termés, kimegyünk a nagybanira és még kereskedők is jönnek hozzánk a Kossuth majori tanyára.

Bács-Kiskun megyében főleg a kisgazdaságok termesztik a dinnyét, sokan Fábiánékhoz hasonlóan, másféle főállás mellett. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint sok éves átlagban összesen 10 ezer tonnát. Ez a hozam átlagos a megyék összehasonlításában. Akik évtizedek óta dolgoznak az ágazatban többnyire a minőségi áruval tudnak talpon maradni.

– Állandóan kísérletezünk az új fajtákkal, mert a piac nagyon igényes. A sárgadinnye mellett jelenleg 7 görögdinnye fajta van nálunk termesztésben, abból kettő új. Az egyikkel nagyon elégedettek vagyunk vékony héjáért, finom húsáért. Úgy tűnik népszerű lesz. Az ilyen termesztési sikerekkel mindig biztatóbbnak látjuk szakmánkban a távlatokat – summázta Fábián Ferenc.