Nőttek a pékipari termékek előállítási költségei Bács-Kiskun megyében is

Nem egyedüli eset sajnos a kenyér árdrágulása. A Covid-járványnak és az orosz–ukrán háborúnak köszönhető, hogy az energiától az élelmiszereken át az építőipari termékekig bezárólag nagyon sok termék ára változik. A kenyér ára közel negyedével emelkedett tavalyhoz képest, ez áll a KSH legutóbbi jelentésében. 

Ennek okairól kérdeztük Soltvadkert egyik cégvezetőjét, a Király Pékség alapítóját, Király Istvánt. A sütőipari szektorban elfogadott álláspont, hogy a kenyér árának a negyedét maga a liszt adja. Míg tavaly de­cemberben 96 forint volt egy kiló minőségi liszt, most 165 forint plusz áfa áron lehet számolni. De nem kizárt annak a lehetősége, hogy ez eléri az idén akár a 200 forintot is. 

– Szerencsére idehaza annyi magas minőségű étkezési gabonát termesztünk, amennyivel kényelmesen akár 20 millió embert is el lehet látni pékáruval – fogalmazott a Király Pékség alapító tulajdonosa. Minden évben exportra megy a hazai malmi búza jelentős része, ugyanakkor a világpiaci árakat nem Magyarország szabja meg. 

Ma óriási kérdés, hogy a háború miatt például az ukrán gazdák mekkora területen vetettek, és mennyi gabonát tudnak a nyáron learatni. 

Ukrajna a világ egyik nagy exportőre. Ha kevesebbet értékesít a világon, mint a korábbi években, akkor további áremelkedésre lehet számítani. Ez befolyásolja a hazai árakat is. Király István mellett lánya, a családi vállalkozás egyik vezetője, Király Annamária is bekapcsolódott a beszélgetésbe. 

Elmondta, hogy az egyik lisztbeszállító cég, amikor legutóbb áremelkedést jelzett a cég felé, részben a háború, az aszályos tél és az energiaköltségek változására hivatkozott. Ebben a levélben egy olyan cikket is megemlítenek, amelyben Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség Gabonafeldolgozói Tagozatának az elnöke nyilatkozik egy gazdasági portálnak.

A szakember szerint nem kizárt a 200–220 forintos lisztár sem. Erről a testvérlapunknak, a Világgazdaságnak is beszámolt a jól ismert szakember egy áprilisi cikkben. 

Majd hozzátette: a vásárlók közül sokan megnézik, mennyi is a pékipari termékek ára, ugyanakkor nem kevesen a jobb minőségű kenyér mellett döntenek. 

Igaz drágább, de lefagyasztva hosszabb ideig felhasználható. A vevők között nincs különbség, hogy valaki módos vagy sem. 

A liszt mellett az energiaár-változás is befolyásolja az árakat. A cégvezetés tervezi például a napelemrendszer felszerelését. Ehhez azonban tetőcserét kellene végrehajtani, és egy jó pályázatot is kellene találni. Ez a beruházás jelenleg egy dédelgetett álom ma még. Hosszú távra tervezni jelenleg nem lehetséges. A költségtényezők, a piaci igények, a munkaerőpiac-helyzet folyamatosan változik. 

A gyorsan változó világhoz, a fiatalok igényének a megfeleléséhez is folyamatosan bővíteni kell a termékpalettát, a klasszikus fehér kenyér, a kifli, a zsemle, alapvetően meghatározza a hazai pékségek tevékenységét és bevételét. 

Ettől függetlenül az Y és a Z generációra is gondolni kell, akik már más vásárlási igényeket fogalmaznak meg. Így például a spárgás-sajtos croissant is olyan termék, amely a most felnövő generáció tagjait behozza a boltjainkba, fogalmazott Király Annamária. 

Sokan szeretik a kakaós csigát

Király Annamária szerint a fiatalok nyitottabbak az újra, mint a szüleik, ugyanakkor a jó öreg kakaós csiga talán sosem megy ki a divatból. Ez a termék talán olyan, mint a borkedvelők között a kékfrankos rozé. Rengetegen kedvelik Magyarországon. Végül elmondta, hogy sok esetben kiszámíthatatlan a piac. A vásárlók szokásai folyamatosan változnak, sokan anyagilag érzékenyebbek, mint korábban.