Bács-Kiskun

2022.05.25. 13:56

Kevés a csapadék a szőlők fejlődéséhez

Bár az elmúlt hetekben 40–50 milliméternyi csapadék esett a Duna–Tisza közén, valójában kevés segítséget ad a szőlők fejlődéséhez. Ránézésre nem látszik az aszály, de valójában jelentős mennyiség hiányzik a talajból. Mindezt Frittmann János, a Kun­sági borvidék elnöke nyilatkozta hírportálunknak.

Barta Zsolt

Tavaly viszonylag jó volt a termés, a tavalyelőtti pedig kicsit gyengébb. Fotó: Unger Tamás/illusztráció

Tavaly viszonylag jó volt a termés, a tavalyelőtti pedig kicsit gyengébb. Fotó: Unger Tamás/illusztráció

A csapadékhiány gondokat okozhat hamarosan a szőlők fejlődésében. Ráadásul már most, május végén olyan az időjárás, mintha egy hónappal későbbi dátumot mutatna a kalendárium. A vízhiány akkor fog mutatkozni, amikor a szőlők elvirágoztak, mondta Frittmann János borász. A szőlők jelenleg – fajtafüggően – másként mutatják magukat. A cserszegi nem hajt szépen, a kékfrankos közepesnek tűnik, a bianca és az aletta szépnek mutatkozik. Nem kizárt azonban, hogy átlagtermés lehet az idén, de ebben csak bízni lehet. Tavaly viszonylag jó volt a termés, a tavalyelőtti pedig kicsit gyengébb.

Rekordtermés néhány éve volt, akkor viszont leverték 50 forintra a gyümölcs kilóját a felvásárlók. 

Milyen a borpiac? A tavasz eleji készletek ismertek, akkor annyi bor volt a pincékben, mint az azt megelőző évben. Tavaly jelentős volt a hazai borexport és a mustmennyiség, amely elhagyta az országot, azaz itthon nem terheli a pincéket. Hogy valójában mennyi ital is fogy havonta idehaza, azt majd nyár elején lehet megtudni, akkor már megfelelő mennyiségű havi jelentés áll a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a rendelkezésére. 

Frittmann János hangsúlyozta: a pontos adatokat piaci okok miatt nem hozzák nyilvánosságra. Európából mi sem kapunk pontos adatokat, tette hozzá a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke. 

A klasszikus piaci kérdéseken kívül van egy másik kérdés is, amely alapvetően befolyásolja az ágazat helyzetét. A gyártáshoz szükséges költségek drasztikus megemelkedése, melynek egy része a háborúnak köszönhető. Az üvegimport jelentősen megdrágult, Ukrajnában például az egyik üveggyárat lebombázták az oroszok. Ezenkívül a papír, a dugó, a csavarzár költsége is emelkedett. 

Az őszi árhoz képest az üvegé 40–100 százalékkal emelkedett. Tavaly a papír ára háromszor, idén már kétszer is drágább lett. 

Emellett magának a klasszikus terméknek, a bornak az ára is emelkedett, hisz a bérek, a gázolaj, a vegyszerek is megdrágultak. A bérbe fuvarozók 680 forint/literes gázolajjal szállítják a termékeket. 

A költségnövekedés mértékét ugyan rá lehet terhelni a termékre, de ezt nehezen fogadják el a kiskereskedelmi láncok. Ráadásul az alacsony árszegmensben értékesítő vállalkozások egy része nem mert árat emelni, nehogy kilistázzák őket a kiskereskedelmi láncok. Mint mondta, a költségváltozás jelentős részét a cégek lenyelték eddig (a görögöknél a felső kategóriás borok árát 25 százalékkal emelték, idehaza ennyi nem történt). 
Csak abban lehet bízni, hogy a gazdasági környezet javul, mondta végül Frittmann János a Kunsági borvidék elnöke.

Az idei esztendő tele van kérdőjelekkel Frittmann János borász szerint. Fotó: baon.hu/archív-felvétel

A fehér szőlő hazája a Kunsági borvidék

Tavaly 18 ezer 757 hektárról szüreteltek szőlőt a több megyére (Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest) is kiterjedő Kunsági borvidékről. A hegyközségi adatok alapján 1 millió 805 ezer mázsányi szőlőt szedtek le a gazdák. Hogy ebből a hatalmas mennyiségből mennyi must és bor készült, nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy ez a terület alapvetően a fehér szőlő hazája. A térségben ugyanis 15.347 hektáron termesztik a fehér fajtákat. Közülük a legnépszerűbbek az aletta és a bianca. Ezek főleg bormennyiség-növelő fajták. Olcsón nagy hozammal termeszthetőek. A cserszegi fűszeres közel 3000, a generosa 690, az Irsai Olivér 512,a kövidinka 460, a kun­leány 632, a rajnai rizling 541, a zalagyöngye is több mint félezer hektáron terem. A kékszőlőt 3752 hektáron szüretelték tavaly. A legnépszerűbb a 2438 hektáron nevelt kékfrankos, a cabernet sauvignon 258, míg például az egykor igen népszerű kadarka csak 91 hektáron terem. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!