Feldman Zsolt: a magyar kormány a vidék gazdaságának megerősítésén dolgozik

Feldman Zsolt az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformjáról szóló fórum előtti sajtótájékoztatón elmondta: Bács-Kiskun haszonélvezője a magyar kormány vidékpolitikájának, hiszen 2014 óta mintegy 266 milliárd forint értékű forrás érkezett a megyébe. Hangsúlyozta: a számok azt mutatják, hogy a 39 ezer kamarai tagból a gazdálkodók döntő többsége, 33 ezren részesültek a támogatásokból. 

Az összegből mintegy 156 milliárd forint értékű agráriumhoz kapcsolódó fejlesztés történt, köztük élelmiszeripari üzem vagy állattartó telep megújítása, kertészeti gépvásárlás, illetve öntözési beruházás.

Az államtitkár szerint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) szövetségben töltött elmúlt évtizedben "a magyar agrárium megerősödött". Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt tíz évben a magyar gazdaság hatékonyságban a második legnagyobb növekedést tudta felmutatni az Európai Unióban - tette hozzá.

Hangsúlyozta: közösen sikerült megfordítani azt a trendet, amely 2010 előtt jellemezte a magyar agrár- és vidékpolitikát, amely lényegében elhanyagolta a magyar élelmiszerfeldolgozást, és ezáltal nyersanyaggyártó pozícióba kényszerítette a teljes magyar vidéket. Feldman Zsolt emlékeztetett: csak az elmúlt évben 400 milliárd forint értékben fogadtak be élelmiszerfeldolgozás-fejlesztéshez kapcsolódó pályázatokat, és ezeknek a felét már lényegében el is bírálták.

Az a hozzáadott értékteremtés, amelyet a szervezetek közösen végeznek, jelenti Bács-Kiskun megyében is az agrárium jövőjét, hiszen az itteni zöldség- és gyümölcs-, illetve állati termékek feldolgozása az alapja annak, hogy a megtermelt érték minél nagyobb mértékben helyben maradjon, helyben teremtsen munkahelyeket és helyben jelentsen jövedelmet a gazdálkodók számára.

Az államtitkár szerint ennek a folyamatnak a megerősítése a megújuló vidék, a megújuló agráriumprogram, amelynek révén a háromszorosára emelt vidékfejlesztési támogatásoknak köszönhetően Bács-Kiskun megye, az itteni gazdálkodók és a vidéki gazdaság az eddigiekhez képest is még több, még jelentősebb fejlesztési forráshoz tud jutni.

Süle Katalin, a NAK országos alelnöke emlékeztetett: Bács-Kiskun megyének mintegy 58 százalékán folyik gazdálkodás, kertészeti és növénytermesztési tevékenység, az állattenyésztéssel kiegészülve, a terület 21 százalékát pedig erdő borítja. Kiemelte: meggyőződésük, hogy a Közös Agrárpolitikához elkészült stratégiai terv segíteni fogja a megye gazdálkodóit is, és megjegyezte, minden fórumon fontos hangsúlyozni az élelmiszerellátás biztonságát, a megtermelt alapanyagok felhasználását, illetve a helyi termékek népszerűsítését, akárcsak a KAP keretében lehívható források kihasználását.

Gáspár Ferenc, a NAK Bács-Kiskun megyei elnöke elmondta: az országjárás negyven helyszíne közül Bács-Kiskun megyében Kiskőrös, Madaras és Helvécia után még Szabadszálláson tartanak gazdafórumot, amelyen igyekeznek a helyi gazdálkodókat naprakész információkkal ellátni.