A Márton-napi újbor ünnep apropóján szakmai napot tartottak Soltvadkerten

A járvány miatti félelemnek köszönhetően csak 150 szőlész és borász vett részt a XII. Márton-napi Újbor Ünnepen, Soltvadkerten. Ez az a fórum, amelyen a kormány és a szakma képviselői minden évben összegzik a szőlő és borszektor aktuális kérdéseit.

A rendezvény végén egy libacombos ebéd mellett megkóstolták a friss borokat is.

Temerini Ferenc polgármester üdvözölte a megjelenteket, hangsúlyozta, a kistermelők az idén is arról panaszkodnak, hogy húsz éve voltak ilyen felvásárlási árak, mint a mostani szüretkor. A termelői költségek elképesztően megemelkedtek, ami csökkentette a jövedelmezőséget. Ráadásul a felvásárlók az uniós támogatásokat is bekalkulálják az árszabáskor, így valójában ők járnak jól azzal a pénzzel, amelyet a közösség a magyar gazdáknak folyósít.

Galambos Ádám, a Soltvadkerti Hegyközség alelnöke ismertette, hogy az országos termésátlag 95 mázsa volt, a Kunsági Borvidék átlaga 107, míg a város környéki gazdák átlagosan 118 mázsányi boralapanyagot szüreteltek. Az árak viszont alacsonyak voltak. Dr. Feldman Zsolt Mezőgazdaságért- és Vidékfejlesztésért felelős államtitkár első előadónként lesújtó képet vázolt a magyar borok külföldi megítéléséről. Táblázatban ismertette a hazai borok értékesítési adatait: tavaly 1,31 millió hektónyi borunkat vásárolták meg külföldön. Egy liter bor átlagára nem érte el az egy eurót, csak 334 forint volt. Csehországba átlagosan 252, Szlovákiába például 219 forintot adtak egy liter borért, igaz Spanyolországban 730 forintos árat sikerült kiharcolni.

Hogy az idei termésből készült árut mennyiért lehet majd értékesíteni még kérdés, mindenestre jó tudni, hogy 2021-ben Olaszországban 9, Spanyolországban 9, míg Franciaországban 22 százalékkal kevesebb szőlő termett. Ezzel szemben nálunk 4 százalékkal több fürtöt szüreteltek. Azaz a nagy szőlőtermelőknél kevesebb a termés, mely jobb értékesítési esélyekre ad lehetőséget. Az idei évvel kapcsolatban megjegyezte: 4 millió 452 ezer mázsa szőlő termett, amely több mint a tavalyi vagy a tavalyelőtti.

A Kunsági Borvidéken 1 millió 683 mázsányi boralapanyagot szüreteltek. Az idén valamivel több, mint 3 millió hektónyi bor készül el a pincékben.

Ezt követően a politikus rátért a Megújuló vidék, megújuló agrárium program ismertetésére. Mint mondta, 2600 kertészet 31 milliárd forintnyi támogatást igényelt, a döntés pedig még ebben a hónapban várható. Szólt az agrár- és környezetgazdálkodási támogatások változásiról is. Az összes vállalás esetén 1075 euró jár hektáronként egy termelőnek. Megemlítette azt is, hogy a szőlőtermesztők történelmi hátrányban vannak idehaza, mivel olasz, spanyol társaikkal szemben nem rendelkeznek nagy pincészetekkel. Azt javasolta, hogy hozzanak létre Termelői Integrációs Szervezeteket, amelyek legalább 10 gazdát tömörítenek. Azok sokkal jobb pozícióból tárgyalhatnak majd a felvásárlókkal, mint most az egyéni gazdák. A rendezvényen dr. Németh Krisztina, a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, Nyitrainé dr. Sárdy Diána a MATE Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója, és mások tartottak előadást az idei évjárat különböző kihívásairól. Ezt követően a térségbeli pincészetek mutatták be újboraikat, majd libacombos ebéddel zárult a szakmai nap.