Duna-Tisza köze

2021.09.29. 06:55

Mélyponton a kukoricatermés, napraforgóból is kevesebb van

Kevés szemet mutatnak a napraforgótányérok a Homokhátság szántóin. A kukoricatermés pedig néhol szinte a semmivel egyenlő.

Miklay Jenő

A napraforgó féltermést érlelt a szárazságban

Fotó: Miklay Jenő

A térségben a közelmúltban hozzáláttak a gazdák a napraforgó betakarításához. A sokéves átlaghozamnak alig felét, kétharmadát adja most ez az olajos növény. Szomjazott vegetációja nagyobb részében. Hektáronként körülbelül két tonna szemre számítanak a termesztők. A kukorica pedig legutóbb talán 2007-ben termett olyan keveset, mint idén. Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnöke elmondta:

– A gyengébb termőképességű földeken akadnak olyan táblák, ahol a kukorica kicsi csövein mindössze 2–3 tonna termés mutatkozik. Ilyen alacsony hozamok mellett nem sok vigaszt ad a termesztőknek az a tény, hogy a termények felvásárlási árai 20–30 százalékkal magasabbak a tavalyinál. Akkor a kukoricát 50 ezer forintért lehetett eladni tonnánként, ez idő tájt 75 ezret ígérnek érte.

A napraforgóért tavaly 120–130 ezer forintot adtak tonnánként, idén 175–180 ezer forint körül kezdődik az új termény felvásárlása.

Különösen az fáj most a gazdáknak a szántóföldi termesztés egészében, hogy a hasznot lényegében elviszi a segédanyagok, különösen a műtrágyák rendkívüli drágulása. Egy évvel ezelőtt augusztusban 50 ezer forint volt a pétisó tonnája, jelenleg 110 ezer forintért lehet hozzájutni. Szintén jelentősen, 40–50 százalékkal drágultak az alapműtrágyák is, a növényvédő szerek árai évente 5–10 százalékkal nőnek, s utóbb hallunk híreket a kukorica-, napraforgó-vetőmagvak mintegy 30 százalékos drágulásáról is. Az őszi gabona vetőmagvakhoz pedig 20 százalékkal többért lehet hozzájutni tavalyhoz képest. Összességében a termesztési költségek 40–50 százalékkal nőttek. A kiadások bő hozamú esztendőkben megtérülnének, idén azonban nagyon kockázatossá vált a termesztés – foglalta össze az ágazat kilátásait Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnöke.

A kukoricatermesztők tapasztalatai azt mutatják, hogy a Homokhátságon az ideihez hasonló száraz, kánikulai időjárásban a korai érésű hibridek teremnek nagyobb biztonsággal. A FAO 300, 340-es érésűek kevesebbet adnak, mint a késeiek, viszont az utóbbiakat gyakran teszi tönkre a száraz hőség. Idén valamelyest azok a gazdák jártak jobban a kukoricával, akik a szokásosnál később, május elején vetették. Később virágoztak növényeik, így ebben az érzékeny állapotban elkerülték a kánikulát.

A szakemberek azt mondják, a kukorica későbbi vetése nem lehet szabály, csak az idei időjárásra érvényes a tapasztalat.

Pesti Gábor szerint az elkövetkező hetek időjárása befolyásolja majd az új vetésszerkezetet. – A repce magja száraz földbe került, a néhány milliméteres záporok kevés a most bujkáló, fonnyadó növényeknek. Ha továbbra sem kapnak elég esőt, aligha sikerül a telepítése. Ezért valószínűleg inkább a kalászosokat helyezik előnybe a gazdák. Azokkal kisebb a kockázat, stabil a felvásárlási áruk, az étkezési búza jelenleg tonnánként 80 ezer forint körül adható el.

A napraforgó féltermést érlelt a szárazságban
Fotó: Miklay Jenő

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!