Harmadik éve vitte el a fagy a termést

Idén reménykedtek a kajszitermesztők Duna-Tisza közén. Kétévi igen gyenge termés után úgymond, menetrend szerinti bő termésre számítottak. Az időjárás azonban újabb csapást mért a fáikra. Az enyhe télben éledezni kezdő növények rügyeinek jelentős része elpusztult a februári mínusz 10 Celsius-fok körüli hidegekben. Ami virágrügy megmaradt, azok a kibontakozáskor az átvonuló hajnali fagyok áldozatai lettek.

A gyümölcstermesztési kutatóintézetek vizsgálatai szerint hazánkban január közepe és február közepe között váltanak a kajszifák a mélynyugalmi állapotból a vegetációs ciklusba. Ez azt jelenti, hogy a léghőmérséklet emelkedésével rügyeik viszonylag gyorsan fejlődésnek indulnak és érzékenyé válnak a kevésbé erős fagyokra is.

– Február közepétől már nem viseli el a kajszi a keményebb téli hideget, körülbelül mínusz 10-15 fokon károsodnak a virágrügyeik. Az idén is ez történt, a homokhátsági termesztő körzetekben az érzékenyebb külföldi fajtákon 90 százalékos volt az elfagyás, a magyar fajtákon 30-40 százalékos. A virágzás idején a mínusz 4-5 fokon végzetesen károsodtak a nyíló bimbók, virágok, amelyek legfeljebb a néhány óráig tartó mínusz 1-2 fokot tudják csak átvészelni – magyarázta Szabó Balázs nagykőrösi növényvédelmi mérnök.

Torma Ferenc kecskeméti gyümölcskertész szerint a fajtaállomány átalakulása is szerepet játszik abban, hogy az utóbbi években súlyos veszteségek érik a termesztőket.

– Jelentős a fajták közti különbség, a sok új külföldi fajta igen érzékeny a hidegre, de a hazai fajtáink közt is csak a rózsakajszinál fordul elő legkevésbé fagykár, csak hát ezt a fajtát már nemigen ültetik. Azzal szemben például a ceglédi bíbor fagyérzékeny, a gönci magyar kajszi közepesen viseli el a hideget. Nyujtó Ferenc emléke, a ceglédi arany viszont elég jól bírja a hideget. Úgy tűnik azonban, hogy a hidegtűrőekre való váltással nem védhető meg a kajszitermés. Az évszakok átrendeződnek, a tél lassan átveszi az uralmat a tavaszi hónapokon. Szerintem a kajszi termesztését az elkövetkező néhány évtizedben a homokhátságon lehetetlenné teheti az időjárás – véli a szakember.

Számít az ültetvények tengerszint feletti magassága is. A 150 méter körüli magaslatokon rendszerint nem éri el a fagy a kajszi virágait. Ilyen védett helyekből azonban kevés van Bács-Kiskun megyében, ahol a legmagasabb pont, a Rém község melletti Ólomhegy is csak 172 méteren áll a tenger szintje fölött.

Szabó Balázs szerint a fagyok kártételének mértéke függ a fák egészségi állapotától is. – Télen is aktív a monília és a gutaütést okozó baktérium, továbbá a fitoplazma is rontja a fagytűrést. Főleg a Pseudomonas fertőzés veszélyes. Ezt a kórokozót jégaktív baktériumnak is nevezik, fertőzése nyomán csökken a sejtek cukortartalma, s azzal együtt gyengül a fagyállóságuk. A beteg fák már kisebb lehűléskor is károsodnak, és később is könnyen szaporodik bennük a kórokozó. Ezért a kajszit nem szabad télen metszeni, mert azzal növelnénk a gutaütés kockázatát.

Borítóképünk illusztráció.