A bölcsészkar helyett a sajtkészítést választotta Szekeres András

Minden település jövője attól is függ, hogy van-e elegendő megfelelő munkalehetőség az adott községben. Soltszentimréről sokan ingáznak naponta. Többen Kecskeméten a nagyobb gyárakban találtak munkalehetőséget. A faluban nem sok a munkahely, a kisebb munkaadók egyike Szekeres András, aki tejtermék-előállító családi vállalkozást visz évek óta. Harmincöt magyar tarka tehenet gondoz évek óta a gazda, szülőfalujának a jövője is érdekli, képviselő is egyben.

Évekkel ezelőtt jó érzékkel ismerte fel, hogy a nyers tej értékesítéséből nehéz megélni, ezért úgy döntött, hogy azt feldolgozza. A tejföl, a túró, a joghurtok és a sajtok egy részét a kereskedőnek értékesíti, a másik felét ő, a munkatársaival árusítja.

Így az egész vertikum a kezében van. Az alapanyag-termelésből, a feldolgozásból és a kereskedelemből kinyerhető haszon is a vállalkozásnál marad. Mint mondta, sosem gondolta, hogy élelmiszer-előállításból fog megélni.

Abbahagyta az egyetemi tanulmányait és inkább a tejgazdaságban dolgozik

– A szüleim évtizedek óta tejtermeléssel foglalkoznak, én és két húgom ebben nőttünk fel. Amióta elbírtuk a vasvillát, azóta dolgoztunk. Aki állatot tart, annak nincs ünnepnapja vagy hétvégéje. Édesapám mindig is mondta pont ezért, tanulj, ne ebből a kemény munkából kelljen megélned. Kecskeméten a református gimnáziumban végeztem, Debrecenben az egyetemen folytattam a tanulmányomat, anglisztikát tanultam. Engem azonban nem tudott lekötni, hazatértem. Dolgoztam az akasztói Halascsárdában, majd 2014–15 során gondolkoztam, hogy belevágok az agrárgazdálkodásba. A kormány gyakran kommunikálta, hogy támogatják a fiatal gazdákat. Ebben láttam fantáziát – mondta Szekeres András. Egy ideig a szüleinél dolgozott a tejgazdaságban, majd úgy döntött, hogy saját lábra áll.

A szüleivel 80 állatot tartanak

Egy fiatal gazdák számára kiírt pályázaton vett részt 2016-ban. Állami földhaszonbérletet is nyert, a támogatást az állatállományra költötte. A kérdés az volt, hogy milyen állatot érdemes vásárolnia. A holstein–fríz fajta jószág kiváló tejhozammal bír, de ő inkább a magyar tarka mellett döntött, tíz vemhes üszőt vásárolt. Akkor a kormány támogatta idehaza az őshonos állatok tartását, a magyar tarka pedig annak számít. Ma már a szüleivel együtt 80 állatot tartanak. Az állomány csaknem a fele az övé, mondta. Ma a tejet a családi közös nagy hűtőben tárolják. Ebből annyit dolgoz fel, amennyi termékre a piacnak szüksége van. Ha kimarad, akkor a többit egy felvásárló viszi el. A feldolgozást a családi háza mögött lévő melléképületben alakította ki, szintén egy pályázat támogatásával. Ez akkor történt, amikor a nyugat-európai, a lengyel és a szlovák tej elárasztotta az országot 2016 környékén. Akkor 30 forinttal esett a tej felvásárlási ára. A kedvező pályázati elbírálás után 2018-ban sikerült megépíteni a tejfeldolgozót, és rögtön elindult a termékgyártás.

Különböző ízesített joghurtokat is készítenek

Túróval és joghurttal kezdtük a feleségemmel. Figyeltük a vásárlói igényeket, meghallgattuk a visszajelzéseket. Kiskőrösön, Szabadszálláson és Izsákon árusítottunk, közben egy pohárszegély-hegesztőt is vásároltunk, hogy a később továbblépjünk. Az akkor, jó döntésnek bizonyult. (Így sokkal biztonságosabban lehet csomagolni a termékeket. Mint mondta, a jövőbe fektetett be, de akkor, amikor így határozott, nem tudta, hogy mi lesz a döntésének az eredménye.) A vásárlók időközben visszajelezték, milyen ízekre van igény, és ez alapján állítottuk össze a recepteket. Ma a kereskedőknek adunk el, illetve magunk is értékesítünk. A családi vállalkozás ma már a natúr mellett hatféle ízesítésű joghurtot gyárt, készítenek vajat, tejfölt, túrót, vaníliás krémtúrót, gomolya és parenyica sajtokat is.

A jövőben azt tervezik, hogy félkemény trappista és óvári jellegű sajtokat is gyártanak majd. Ezt a tervet egy következő pályázat eredményeként tervezi megvalósítani Szekeres András.

A családi vállalkozásban rajta és a feleségén kívül még két alkalmazott segít be. Izsákon, Kunszentmiklóson, Szabadszálláson, Kiskunhalason a piacon, Kecskeméten a piaccsarnokban árusítanak minden héten. Szekeres András arra számít, hogy nyílnak az új agrárpályázatok, hogy bővíteni tudja a termelését uniós pályázat segítségével. Erre jó esélye nyílik a következő hét évben.

Kevés tejterméket fogyasztunk

A szakemberek szerint napi fél liter tejtermék elfogyasztásával támogathatjuk nemcsak csontjaink, de egész szervezetünk egészségét. Ezzel szemben a magyarországi éves tejfogyasztás mértéke (2018-ban becslés szerint 165 kilogramm személyenként) messze elmarad az európai uniós szinttől (250). Összevetve az élmezőnyben, Hollandiában ez az érték körülbelül 340 kiló, az abszolút világelső Finnországban pedig 380 kiló fölötti tejfogyasztással. Magyarországon 2012 és 2018 között a tejtermelés és a tejfogyasztás is emelkedő tendenciát mutatott. 2016-ban az egy főre jutó éves fogyasztás tejegyenértékben – vagyis az összes termék fogyasztása tejliterre nézve – 164 liter volt. Ez 53 liter tej, 13,5 liter tejföl, kefir és joghurt, 7,6 kiló sajt és túró, továbbá 1,7 kiló vaj volt termékekre lebontva.