2021.05.07. 17:30
Nehéz helyzetbe kerülnek a szőlészetek is a vegyszer kivonása miatt
A mezőgazdálkodók ismét búcsút inthetnek egy hatékonynak ismert növényvédő anyagnak. A mankocebalapú vegyszereket idén július 4-ig visszavonják egy uniós döntés értelmében.
A mankoceb hiányával egyebek közt a szőlészetek kerülhetnek nehéz helyzetbe
Forrás: MW
Fotó: Archív fotó
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság több éve vizsgálja a ditiokarbamát-származékokat, így a mankoceb élővilágra gyakorolt hatását is. A szakmai szervezet tavalyelőtt megerősítette, hogy a mankoceb káros lehet az egészségre, ezért kezdeményezte besorolását az 1B kategóriába, vagyis a szaporodást károsító anyagok közé. Az Európai Vegyianyag-ügynökség tavaly reprotoxikusnak és karcinogénnek nyilvánította a mankocebet. Ezért az Európai Unió minden tagállamában visszavonják az egyik legnagyobb mennyiségben felhasznált gombaölő hatóanyag összes készítményét.
A növénytermesztőket igen kellemetlenül érinti a számos növényvédő szer alapjául szolgáló kemikália forgalomból kivonása.
A ditiokarbamát-származékokat közel száz éve használják. A lisztharmatok kivételével számos gombás betegség, mint például a peronoszpórák, varasodások és egyéb foltbetegségek ellen. A több mint negyven készítmény között olyan népszerű növényvédők estek a kivonás áldozatául, mint a Dithane M-45, a Ridomil Gold MZ 68 WG, a Quantum MZ, vagy a Vondozeb Plus, illetve származtatott engedélyezéssel a Cuprosan Super F, a Roxam 75 WG. A forgalomban lévő készítmények legkésőbb 2022. január 4-ig használhatók fel.
Az Európai Unió az utóbbi években számos növényvédőszer-hatóanyagot vont ki és jelenleg is többnek a sorsa kérdéses. A növénytermesztők egyetértenek abban, hogy az egészségre és a környezetre bizonyítottan ártalmas anyagokat nem szabad használni. Kifogásolják azonban azt, hogy az EU a növényvédőszer-hatóanyagok vizsgálatakor a veszélyalapú értékelésről a kockázatalapú értékelésre tért át. Ily módon olyan hatóanyagra is kimondják a tiltást, amelynek kockázata csak esetleges.
– A hatóanyagok kivonásának üteme az utóbbi években felgyorsult. Ha nehezen helyettesíthető vegyületekről van szó, a hiány komoly gondot okozhat a termesztőknek. A jobb megoldás az lenne – feltéve, hogy nem bizonyítottan kockázatos vegyi anyagokról van szó –, ha akkor történne egyes szerek kivonása, amikor már vannak a régiekkel megközelítőleg azonos hatékonyságú gazdaságos helyettesítők – mondta el véleményét Szabó Balázs növényvédelmi mérnök.
– A hatóanyagok intenzív kivonásának következményeként szembesülhetünk olyan növényvédelmi problémákkal, amelyekre nem lesz engedélyezett megoldás. A mankoceb hiányával egyebek közt a szőlészetek kerülhetnek nehéz helyzetbe, hiszen kizárólagosan ez a szer véd számos szőlőbetegség ellen. Említhetjük a zöldségtermesztést is, ahol szintén hatékonynak ismerik a mankocebkészítményeket. A növényvédelmi vegyszerek csökkentésével számolnunk kell azzal is, hogy nő a kártevői rezisztencia, mivel a használatban hagyott készítmények hatása gyakran azonos.