Változnak a szokások, egyre többen vásárolnak interneten

A Covid-járvány egy éve pusztít a világon, ennek erőteljes kihatása van a gazdaság különböző szektoraira. Egyes területeket szinte térdre kényszerített – vendéglátás, rendezvényszolgáltatás stb. –, más területeken gyors átalakulás történt. A kereskedelem egy ilyen szegmens, fogalmazott a kecskeméti Plan Zrt. rügyvezető igazgatója egy iparkamarai online fórumon a közelmúltban. Slonszki Attila hangsúlyozta: a tavalyi lezárás úgy érkezett, mint derült égből a villámcsapás. Az emberek természetes reflexe gyorsan működésbe lépett, amikor felvásárlásba kezdtek. A tartós élelmiszerek beszerzése az égbe emelkedett. A felhalmozás következtében lisztből például 168 százalékkal, egyéb tartós áruból 90 százalékkal többet vettek a családok, mint korábban.

A kereskedelem és a termelés azonban rugalmasan követte a vevők igényeit. Amiből hiány keletkezett, az a WC-papír volt, igaz, csak rövid ideig. Majd tavaly áprilisban egy jelentős visszaesés követte a felvásárlást.

A lakosság látta, hogy bőven akad áru az élelmiszerboltokban, így a felhalmozást nem folytatta. A ruha-, a cipő- vagy akár a virágüzletek tulajdonosait a zárás hátrányosan érintette, mivel be kellett zárniuk a lezárást követően. Ugyanígy a klasszikus vásározókra is rájárt a rúd. A hipermarketek, illetve azok a szupermarketek, amelyek az élelmiszeren kívül egyéb fogyasztási, használati eszközöket árultak, az említett bezárt boltok piacán egyedül maradtak, így a bevételük növekedett. Slonszki Attila érintve az online kereskedelem fejlődését elmondta, hogy a 2019-es 6,2 százalékról tavaly 8,8 százalékra nőtt a webes forgalom a kiskereskedelmen belül. Azaz, a növekedés mértéke 30 százalékos volt. Az új webes cégek száma egy év alatt több mint három ezerrel bővült. Főleg azok a személyek használták ki az online kereteket, akik egyébként is gyakrabban tartózkodnak a neten, illetve akiknek már volt tapasztalatuk a rendeléseket tekintve.

Azok a vásárlók, akik korábban nem rendeltek élelmiszert, mert a válogatás fontos mozzanatát nem kívánták idegeneknek átengedni, most elkezdtek rendelni, csökkentve így a megbetegedés kockázatát.

A webes forgalomnövekedésnek következményei lesznek, hangsúlyozta az előadó. A cégeknek bővíteniük kell a raktárbázisokat, hűtőkapacitást kell növelniük. A boltbezárások száma emelkedni fog, egyes bevásárlóközpontok kiüresedhetnek hosszabb távon. A home office-ból történő munkavégzés következtében az irodák kihasználatlanok maradnak, ezen a piacon bérletidíj-csökkenés feltételezhető. Rövidülnek az ellátási láncok, azaz a helyi termelők szerepe nő meg, azoknak, akik biztonságosan képesek szállítani, legyenek azok élelmiszer- vagy akár alkatrész-előállítók. A készletezés viszont nagyobb tőkét köt le, amellyel számolniuk kell a vállalkozásoknak.

A XXI. század eddigi legnagyobb járványa a dolgozókra is hatott. A prioritások megváltoztak. Felértékelődött a biztos, bejelentett munkahely, amely egy család szempontjából a stabilitást jelenti. A fizetés összege fontos, de közel sem annyira, mint amennyire korábban az volt. Kevésbé fontos például az, hogy a cégnél mennyire otthonos a munkavégzés helye, állapította meg egy felmérés alapján az alelnök. A home office-rendszerről Slonszki Attila elmondta, korábban otthonról dolgozni olyan volt, mint egy kiváltság egy cégen belül, most viszont egyenesen kötelező azon munkakörökben, ahol ez megoldható. Azonban hozzá tette: hosszú távon nem biztos, hogy jó fenntartani, mivel a közös munkavégzés rovására mehet, illetve csökkentheti a teljesítményt is, fogalmazott az alelnök.

A kamarai felmérés néhány adata

Slonszki Attila egy kamarai felmérés néhány adatát is ismertette. Egy januári megyei lekérdezés szerint tavaly a válaszadó cégek 37,8 százalékánál kismértékben csökkent az árbevétel, 28,2 százalékuk esetében nagyobb mértékben maradtak el a tervezettnél. A vállalkozások 19,2 százalékánál nem volt változás, míg 11,5 százalékánál javultak az eredmények. Az idei várakozások esetében a társaságok 40,4 százaléka a tavalyihoz hasonló évet vár, 23,1 százaléka kismértékű növekedésre számít, 17,9 százaléka a válaszadóknak kismértékű, míg 12,2 százaléka nagymértékű csökkenésre számít 2021-ben.