Csapadékból idén kevesebb esett, támadnak a kártevők

Az idén lehullott csapadék elmarad a sokéves átlagtól. A határszemlék tapasztalatai szerint a vízhiány immár mutatkozik, különösen a laza szerkezetű termőtalajokon. Ráadásul március elejéig hűvösebb volt az időjárás az ilyenkor jellemző hőmérsékleti értékeknél. Ezért az őszi vetésű növények fejlődése vontatottabb, a kalászosok bokrosodása lassúbb, mint más években. A tavaszi kalászosok vetését azonban nem hátráltatja az időjárás, sőt akadnak gazdák a térségben, akik már januárban elvetették a tavaszi árpát.

A mezőgazdasági szaktanácsadók egyéb más jelenségekre is felhívják ez idő tájt a figyelmet. Például arra, hogy

helyenként az ősszel elvetett növényeken, különösen az árpán egyre inkább látszik a tápanyaghiány.

Az ilyen táblákon nem szabad halogatni a fejtrágyázást, lehetőleg folyékony levéltrágyákat használjanak. A Duna-Tisza köze nagyobb részén jelenleg olyan a talajok állapota, hogy dolgozhatnak rajtuk az erő- és munkagépek. Bajba kerülhet a repce is, mert amikor megjönnek a melegebb napok, úgymond éhezni fognak a növények a szárba induláskor. Március elején úgy tűnt, hogy az őszi árpa és a búza fejlődése között jelentős a különbség. Ennek oka az is, hogy az árpát a legtöbb gazdaságban megfelelő időpontban sikerült elvetni, gyorsan ki is kelt, és zavartalanul fejlődött, valamelyest még télen is. A búza vetése kevés kivételtől eltekintve országosan késett, Bács-Kiskun megye több gazdaságában is novemberben jutottak földbe a magvak. A növények fejlettsége igen változatos, a néhány leveles állapot a jellemző, kevés a bebokrosodott állomány.

A növényvédő szakemberek a veteményekre egyre nagyobb számban rátelepedő szárormányosok irtását tartják ilyenkor különösen fontosnak.

– Melegebb nappalokon a sárga ragacsos fogólapokra tömegesen repülnek a kártevők. A fertőzés különösen ott látható, ahol a zöldítésként keresztes virágú növény a másodvetemény. Lehetséges, hogy a zöldítésben megspórolt rovarölő szerek árát most a repcére kell elkölteni. Az árpában számos tájon elterjedt a barna levélfoltosság, látható a gabonalisztharmat és az árpa törperozsda is. Mindezek elsősorban az idősebb, fejlett leveleken láthatók, a további tünetek megjelenése és átterjedése a fiatalabb levelekre a közeljövő időjárásától függ – magyarázta Szabó Balázs növényvédelmi mérnök.

– A homokhátsági búza nagyobb része, leszámítva a lassúbb fejlődést, jelenleg egészségesnek mondható. Búza sárgarozsda alig látható, a szeptóriás levélfoltosságot pedig csak a fejlettebb vetemények lombozatán lehet érzékelni. A felmelegedő időjárásban természetesen a búza is gyorsan fejlődik majd, ám azzal együtt nagyobb mértékben kell számolni kórokozói megjelenésével – mondta el a szakember.