Öntözési közösségbe tömörülnek a Bács-Kiskun megyei gazdák

A kalocsai szerveződés létrejöttét elismerte az Agrárminisztérium, a névhasználatához pedig megkapta a kalocsai önkormányzat jóváhagyását. A név Kalocsa Térségi Öntözési Közösség Észak/Dél (KÖK Észak/Dél) lett. A cél az, hogy hazánk termelői mind jobban alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz, és fejlesszék öntözési stratégiáikat, elérve, hogy az évtized legvégéig többszörösére nőjön az öntözött termőföldterületek nagysága.

– A megalakulás után egy komplex projekttervet kellett beadnunk az Agrárminisztériumnak,

ahol határozatban is elismerték az öntözési közösségünket – mondta a baon.hu kérdésére Szigeti Tamás, a KÖK vezetője. Felhívta rá a figyelmet, hogy az ország első ilyen közössége Hartán jött létre, míg a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség Észak és Dél elnevezésű projekt a 6–7. sorszámot kapta meg a szaktárcától. – A közösségünkkel a kalocsai régióban 700 hektáros terület válik öntözhetővé; ezzel a lépéssel kezdjük meg a működést – fűzte hozzá.

Szigeti hangsúlyozta: a KÖK-höz hasonló tömörülésekre azért van szükség, mert a klímaváltozás következtében újabb és újabb területeket kell öntözhetővé tenni, hogy Magyarország mezőgazdasági teljesítménye növekedni tudjon. Az Agrárminisztérium segítségével,

uniós és hazai forrásokból 2030-ra kb. 300 ezer hektárra kell emelni az öntözött területek nagyságát, a mostani kb. 80 ezerről.

Ehhez az új szervezet úgy járul hozzá, hogy közvetlen kapcsolatot létesít a belépő gazdákkal, központosítja az adminisztrációjukat, illetve különböző pályázati lehetőségeket jár ki számukra, és igyekszik csökkenteni az öntözési, működési, beszerzési költségeiket.

– Két öntözési tenderen túl áprilisban megjelennek pályázatok kisüzemek, terménytárolók és terménytisztítók támogatására, illetve állattartó telepek korszerűsítésére – jelezte a KÖK vezetője, hangsúlyozva: a legelső és talán legfontosabb vívmányuk az, hogy máris több száz hektár fűszerpaprikát termelő területet vontak be a közösségbe. Mint ismert: a régió nevezetességének számító növényt napjainkra már csak mintegy ezer hektáron termelik (ez a szám húsz éve még ötezer volt), így egyre komolyabb harcot kell vívni a fennmaradásáért.

Tiszaalpáron is öntözési társulást alapítottak kedden a gazdák és az önkormányzat. A társulásban az önkormányzat 40, míg a gazdák 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek – tudtuk meg dr. Vancsura István polgármestertől. Elmondta, a társulás megalapítása feltétele volt annak, hogy pályázni tudjanak egy öntözési rendszer kiépítésére. Azt is hozzátette, hogy a három szomszédos településen:

Lakiteleken, Szentkirályon és Nyárlőrincen is a napokban hoznak létre hasonló társulásokat.

Ezek megalapítása után a négy község közösen valósíthatja meg azt az öntözési rendszert, amely a jövőben biztosítja a helyi gazdáknak a termeléshez a megfelelő vízutánpótlást. A helyi öntözési rendszerek azonban csak akkor jöhetnek létre, ha a fővezeték is kiépül – tette hozzá Vancsura István.

Megóvják a felszín alatti vizeket

Lenkei Róbert, Lezsák Sándor választókerületi kabinetfőnöke elmondta: A homokhátsági területek biztonságos öntözését a Tiszából és a Dunából biztosítják majd, az ehhez szükséges fővezeték állami projekt során valósul meg. Jelenleg a csatornarendszer tervezésén dolgoznak a szakemberek. A Homokhátság elsivatagosodásának megállítása évtizedek óta fontos téma. Lezsák Sándor ország­gyűlési képviselő is szívügyének tekinti a Homokhátság vízpótlásának ügyét. Legutóbb hétfőn délelőtt tartott a Parlamentben egyeztetést a témával kapcsolatban. Több minisztérium képviselőjének részvételével a tiszaalpári kezdeményezésről is tárgyaltak. A szándék szerint a kö­zeljövőben uniós támogatással megvalósulhat a fővezeték, ami azért is nagyon fontos, mert ezáltal a Homokhátságon úgy lehetne öntözni, hogy a felszín alatti vizek nem lennének veszélyben – mondta Lenkei Róbert.