otthonteremtés

2021.03.04. 17:25

Bács-Kiskun megyében több mint tíz évet kell spórolni egy lakásra

Bács-Kiskun megyében egy évtizedig kell dolgoznia ahhoz egy párnak, hogy egy hatvan négyzetméteres lakás árát kifizesse – derült ki egy friss elemzésből. Az adatokból az is kitűnik, hogy Kecskemét az ötödik legdrágább város az országban.

Barta Zsolt

Manapság nem könnyű egy fiatal párnak lakáshoz jutnia. Rengeteget kell spórolniuk, vagy törleszteniük, ha nincs családi támogatás. De mennyit is kell egy családnak az életéből egy lakásért dolgoznia?

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép kimutatása szerint tavalyelőtt idehaza a lakáshoz jutás átlagos ideje 14 év volt egy család számára.

Nem biztos, hogy ennyi évet kellett várniuk, de ennyi év keresete kellett ahhoz, hogy kifizessék az otthonukat. Ez 2020-ban a Covidnak és a járvánnyal együtt járó gazdasági visszaesésnek, valamint a munkanélküliségnek köszönhetően átlagosan 12,7 évre csökkent az országban. Nógrád megyében ez az érték 4,7 év, Budapesten 16,4, míg például Bács-Kiskunban 10,4 év.

Ezt az időtávot érdekesen számolta ki a pénzintézet szakértői stábja. Egy kis, 60 négyzetméteres lakást vettek alapul. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélküli nettó átlagkeresetével kalkuláltak a számolók a munkáltató székhelyének elhelyezkedése szerint. Vették az átlagos lakóingatlan négyzetméterárát, és felszorozták hatvannal. Ezután két teljes átlagkereset 30 százalékát vették alapul, majd megnézték, hogyha a párok ezt az összeget minden hónapban, rendszeres megtakarítás keretében félreteszik, akkor egy 60 négyzetméteres lakást – hitel és családi támogatás nélkül – mennyi idő alatt tudnak megvásárolni.

A bank értéktérképéből – amelyet a NAV és a KSH adatai alapján készítettek – kiderül, hogy

megyénkben a 2019-es és a 2020-as január és szeptemberi időszakokat összehasonlítva leginkább a Kiskőrösi járásban nőttek az árak, 10–20 százalékkal.

Az uniós átlaghoz képest is nagyobb mértékű volt a drágulás hazánkban
Fotó: MW / Illusztráció

Érdekes, hogy a bajai térségben stagnáltak vagy inkább csökkentek az árak. A Kalocsai, a Kecskeméti, a Tiszakécskei, a Kiskunfélegyházi és a Kiskunhalasi járásokban legfeljebb öt százalékkal nőttek az értékek tavaly az említett időszakban.

Az átlagárak jelentősen eltérnek Bács-Kiskun megyében. A kecskeméti körzetben 350–450 ezer forint az értékesített egy négyzetméternyi lakás ár-értéke. Baja, Kalocsa, Kiskőrös és Kiskunfélegyháza térségei a 150–250 ezer forintos kategóriában mozognak, míg a tiszakécskei és a bácsalmási körzet 150 ezer forint alatti kategóriába kapott helyet.

Kecskeméten tavaly nem volt jelentős áremelkedés

Kecskeméten 2014–19 között emelkedtek drasztikusan a használt és az új lakások átlagos árai. A tavalyi gazdasági válság során a változás mértéke lelassult szeptem­ber végéig. Az értékesítéseket figyelembe vevő elemzés szerint a megyeszékhelyen egy százalékkal növekedtek az árak. Itt átlagosan 370 ezer forintos árat jegyez az elemző. (Az újaknál ez az érték jóval magasabb, míg a régieknél ez lehet jóval alacsonyabb is.)

Ezzel Kecskemét az ötödik legdrágább város az országban.

A sorrendet Debrecen vezeti, majd Székesfehérvár, Veszp­rém és Győr előzi meg Bács-Kiskun megye legnagyobb városát. Érdekes, hogy tavaly a legolcsóbb magyar nagyvárosban, Salgótarjánban – ahol 125 ezer forintos átlagárak vannak – drágult legnagyobb ütemben a lakások ára, mintegy 16 százalékkal. A második helyen Békéscsaba 14, Eger és Szolnok pedig 13,5 százalékkal állnak mögötte. Szekszárd is közel 13 százalékkal áll az élboly közelében.

Hazánkban a legnagyobb a drágulás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon drasztikusan drágultak a lakásárak az európai országok hasonló értékeihez képest. A KSH a 2015 és 2020 szeptembere közötti éveket vizsgálta. Hazánkban az említett időszakban 76,3 százalékkal drágultak az otthonok. Érdekes, hogy az európai uniós átlag 26,7 százalékos emelkedést mutat ezen időszak során. A környékbeli országokban távolról sem történt a hazaihoz hasonló változás. Szlovákiában 45,9, Szlovéniában 35,7, Horvátországban 29,8, míg Ausztriában 39,2 száza­lékkal nőttek az ingatlanárak. Az olaszoknál viszont olcsóbbá váltak az ingatlanok. Németországban, az Európai Unió vezető országában is csak 39,7 százalékkal emelkedtek az árak.

Ezek is érdekelhetik