2021.03.25. 20:00
Bács-Kiskun megyében is sok ingatlant érint a vasútfejlesztés
Március elején jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely felsorolja azokat a településeket és ingatlanok helyrajzi számait, amelyek érintettek lehetnek a Budapest–Belgrád vasútvonal-fejlesztésben. Bács-Kiskun megyében összesen 16 települést érint majd a beruházás, csak Kiskunhalason közel négyszáz ingatlant.
Fotó: Pozsgai Ákos
A megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának közleménye szerint környezeti hatásvizsgálat és személyes megjelenés nélküli közmeghallgatás lesz a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű Budapest–Kelebia közötti gyorsvasút építése ügyében. A környezeti hatásvizsgálat március 18-án kezdődött.
A közlemény tételesen felsorolja a hatásterülettel érintett – Bács-Kiskun megyéből Balotaszállás, Csengőd, Fülöpszállás, Kelebia, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kisszállás, Kunszentmiklós, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tabdi, Tass, Tompa – településeket.
A megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint a szervezet honlapján lehet beletekinteni a szakhatósági állásfoglalásokba és a szakértői véleményekbe, továbbá a hiánypótlásul készült dokumentációba. A közlemény szerint a
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal 2021. május 3-án, hétfőn, délelőtt 10 órától Kecskeméten közmeghallgatást tart a környezetvédelmi hatóság hivatali helyiségében, a járványhelyzet miatt az érintettek személyes megjelenése nélkül.
A közleményben kiemelik azt is, hogy a hatóság a honlapján közzéteszi mindazokat az információkat – így különösen az iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat –, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. Az érintettek észrevételeiket a közmeghallgatás napjáig, május 3-ig írásban közvetlenül a környezetvédelmi hatósághoz, illetve az érintett települések jegyzőihez nyújthatják be, és az észrevételeikre adott válaszokat a környezetvédelmi hatóság honlapján közzéteszi.
Fotó: Pozsgai Ákos
Óránként 160 kilométeres sebesség
A kormány a hatósági ügyintézés szempontjából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő üggyé nyilvánította a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszát. A korszerűsítés révén nyolcról három és fél óra alá csökkenthető a Budapest és Belgrád közötti menetidő, jelentősen gyorsul a Balkánra tartó, illetve onnan érkező forgalom. A meglévő és a teljesen új második vágányt 160 kilométer per órás engedélyezési sebességre és emelt tengelyterhelésre építik ki, a felsővezeték-hálózatot és a vasúti műtárgyakat, a vonal környezetének infrastruktúráját pedig megújítják. Magyarország kínálhatja majd az áruk leggyorsabb szállítási útvonalát a görögországi kikötők és Nyugat-Európa között. A két főváros közötti személyforgalomban a menetidő a jelenlegi nyolc óráról kevesebb mint a felére csökken.
