Az M9-es gyorsforgalmi út nyomvonaláról egyeztetettek

Mosóczi László az egyeztetés után újságíróknak elmondta: a kormány megkezdte a gyorsforgalmi úthálózat kiegészítését gyűrű irányú elemekkel, ennek egyik része az M9-es út, a „külső gyűrű”.

„Közösen gondolkodtunk képviselőkkel, megyei közgyűlési elnökökkel, polgármesterekkel azon, hogy

a Magyarország hosszú távú társadalmi érdekeit meghatározó gyorsforgalmi úthálózat elemei milyen nyomvonalon haladjanak”

– mondta az egyeztetésről az államtitkár.

Közölte: az M9-es Kőszegtől Szombathelyet, Körmendet, Zalaegerszeget érintve Kaposvárnál érné el a somogyi térséget.

Kaposvártól Szigetvár, Pécs, Mohács érintésével jutna el Bács-Kiskun megyéig, vagy a meglévő Szent László hidat felhasználva Dombóvár, Szekszárd irányba folytatódhat.

A gyorsforgalmi út alföldi szakasza Szegedtől Békéscsabán, Debrecenen át Nyíregyházáig haladna. A kormány azután tud dönteni, hogy az érintettekkel konzultálva mindkét nyomvonalat megvizsgálják a szakértők – jegyezte meg.

Az államtitkár az egyeztetésen ismertette: a Pécs-Szigetvár szakasz tervezés alatt van, és megkezdték az előkészítését a Szigetvár-Barcs szakasznak, míg a Kaposvárt Szigetvárral összekötő rész jelenleg csak koncepció. Az M60-as Pécs és Mohács között megépült, és elkezdték a szekszárdi Szent László hídhoz kapcsolódó 51-es úttól az 54-es és 53-as útig tartó szakasz előkészítését.

Beszámolt arról, hogy az út Szeged és Debrecen közötti szakaszának elkészült a részletes megvalósíthatósági tanulmánya, amely Békéscsabáig egy, Békéscsaba és Debrecen között két nyomvonalat javasol.

Az egyik vonal a mai 47-es úttal párhuzamos, a másik attól keletre, a román határhoz közel futna.

Közölte azt is, hogy az M0-s hiányzó szakaszai előkészítés alatt állnak, a 10-es és 11-es út közötti rész tervezési stádiumban van. Az M1-es autópályát Esztergommal összekötő M100-as kivitelezése idén kezdődik.

Mosóczi László hangsúlyozta: a kormány útprogramjának célja, hogy az ország bármely településéről 30 percen belül elérhető legyen egy négysávos gyorsforgalmi út. 2016-ban ez az elvárás a települések fele, a lakosok háromnegyede számára teljesült, 2025-re a települések háromnegyede, 10-ből 9 ember számára teljesülni fog.

Bányai Gábor összefogást kért a Kiskunhalast is érintő nyomvonalért

A tanácskozáson Bányai Gábor, Kiskunhalas és térsége országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Bács-Kiskun megye déli része távol van az autópályáktól, az ottaniak mintha isten háta mögött élnének. Az eredeti terv, amelynek megvalósítása egyszer már dugába dőlt, gazdasági fellendülést hozna, és utat nyitna a világba. Ezért kérése, hogy fogjanak össze a Szeged, Kiskunhalas, Nemesnádudvar, Szekszárd, Dombóvár, Kaposvár nyomvonal kialakításáért.

A tanácskozást követően Szita Károly, Kaposvár polgármestere úgy mondta, a kormány álláspontja az, hogy a nagyvárosok, mindegyik megyei jogú város autópálya kapcsolattal rendelkezzen. Hogy a déli részen Szekszárd irányába tárja fel a térséget és a szekszárdi hídon menjen át, vagy esetleg a majd épülő mohácsi híd felé menjen, azt még sok hatástanulmány elkészítése, mérlegelése dönti el. Mindenkinek az a fontos – folytatta – hogy minél hamarabb megépüljön a autópálya.

Az egyeztető tanácskozás egyik szervezője, Horváth István elmondta, a Bács-Kiskun, a Somogy és a Tolna megyei országgyűlési képviselők szegedi képviselőtársukkal együtt az ITM felé kezdeményezéssel élnek, hogy az M 9-es autópályát a Szeged, Szekszárd, Kaposvár nyomvonalon építsék meg. Ezzel nem az egyéb utak megépítését ellenzik, hanem az itteni térséget érintő fontos közlekedési útvonalhoz ragaszkodnak, szolgálva az itt élő emberek érdekét.

Borítóképünk illusztráció.