Történelmi léptékű forrás jut a vidék fejlesztésére

A történet még tavaly szeptemberben indult. Lázár János országgyűlési képviselő, korábbi miniszter és kormánymegbízott meghívására Mezőhegyesen tartottak összevont elnökségi ülést a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezetői. Ott hangzott el először, miszerint a következő 7 éves ciklusban jelentősen növelni kellene a vidékfejlesztési forrásokat és az agrártámogatásokat – tudtuk meg az Akasztón gazdálkodó Gubán Gyulától, a MAGOSZ megyei elnökétől.

Most januárban pedig megjelent a jogszabály, amely intézkedik a történelmi nagyságú összegről. Ennek a szerepe egyebek mellett a megélhetés kiszámíthatóságának a biztosítása, a termelőszektorok versenyképességének, illetve a kistelepüléseken a lakosságmegtartás elősegítése. Gubán Gyula szerint a szántóföldi ágazatban termelők számára eljön a lehetőség szárítók, magtárak létesítésére. Ennek köszönhetően javulhat piaci helyzetük. Megjegyezte, hogy a csatornák rendbetétele is a kiemelt feladatok közé tartozik, a településekről a belvizet ki kell vezetni, de a térségben viszont meg kell tartani az esővizet, hogy öntözni lehessen a szárazabb időszakokban. Az öntözésfejlesztés egyébként is prioritást élvez az agrártárcánál. További forrásokat lehet közvetlenül vagy közvetetten a birtokméret optimalizálására fordítani.

Bács-Kiskun jelentős gyümölcs- és szőlőtermő térség.

A Kiskőrösi járásban található a legnagyobb összefüggő hazai szőlőterület. Nagyon sok ötletet lehetne megvalósítani, így például a szőlészeknek érdemes volna elmozdulniuk a borszőlő mellett a csemegeszőlő termesztése irányába. Az ugyanis furcsa, hogyha valaki bemegy a boltokba, vagy olasz, vagy görög csemegeszőlőt vehet 600 forintos áron. Ebbe az irányba lépve termelőink tisztességesebb haszonnal dolgozhatnának.

Az elnök hangsúlyozta: az eddigi alapanyag-előállítás helyett a félkész vagy késztermékek irányába kell lépnie a hazai mezőgazdasági termelők minél nagyobb rétegének. Olyan hűtőtárolók kialakítása is a cél, ahol például gyümölcsválogató és -csomagoló is működik. Megjegyezte, hogy fontos a közös beszerzési és értékesítési csatornák kiépítése a termelői társulások számára. Nincs olyan ágazat, amely ne tudna lendületet venni az előttünk álló időszakban. Minden gazdálkodónak, önkormányzatnak magának kell felmérnie, milyen jövőképet tűz ki maga elé, mit kíván megvalósítani, pénzügyi akadálya ennek nem lesz. A kormány intézkedéseit folyamatában is érdemes átgondolni. A vidékfejlesztési program, a mezőgazdasági termelőket érintő új, még kedvezőbb adózási feltételek, a falusi csok, és még sorolhatnánk mindazon lépéseket, amik a magyar vidék, falvak, kisvárosok és a bennük élők életkörülményeit hivatottak szolgálni, mondta végül Gubán Gyula akasztói gazdálkodó, a MAGOSZ megyei elnöke.

Megdöbbentő különbségek tapasztalhatók a főváros és a vidék között

A vidékfejlesztési koncepció óriási pénzekkel segítené a kevésbé fejlett területek felzárkózását. Bács-Kiskunra ez rá is fér. A Központ Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait néztük meg és vetettük össze a fővárosi hasonló értékekkel. Megdöbbentő különbségeket tapasztaltunk.

Budapesten az egy adózóra jutó bruttó jövedelem 4 millió 52 ezer forint volt 2019 során. (A tavalyi adatok még nincsenek összesítve, ezért dolgoztunk a tavalyelőttiekkel.) Ezzel szemben a megyei hasonló érték 2 millió 904 ezer forint volt. Néhány járásban az átlagos összeg ennél is kevesebb. Például a Bácsalmásiban 2,1 millió, a Kiskőrösiben 2,29 millió, a Jánoshalmiban 2,25 milliós az érték. A hárommilliót a Kecskeméti járás éri el, itt 3,25 millió forint volt az egy adózóra jutó bruttó összeg. Érdekes adat az is, miszerint a budapesti magas jövedelműek a társadalmi jövedelmekből is jelentősen részesülnek. A gazdagabb Budapestre átlagosan 362 ezer forint jut, míg a megyei adat 372 ezer forint. Egy átlagos budapesti nyugdíj tavalyelőtt 164 900 forint volt. Nálunk kevesebb, 120 ezer 243 forint. Persze ez járásonként változó. A kiskőrösi területen 102 ezer volt az ellátás átlagos összege, a bácsalmásiban 107, míg például Kecskeméten 134 ezer forintról ír a KSH.

A lakásépítésben is érdekes különbségek láthatóak. Míg a fővárosban 10 ezer főre vetítve 33 lakás épült tavalyelőtt, addig nálunk ugyanez az arányszám 15. Azaz csak a fele, ha ezt nézzük. Ha az autók átlagéletkorát vesszük, akkor Budapesten 12,2 éves kort láthatunk, míg nálunk ez a szám 15 év felett van. Ha néhány települést nézünk, akkor a kép elszomorítóbb. Izsákon 17,7 éves átlagosan egy jármű kora, Jánoshalmán 17,3, Kecskeméten 14,4. Azaz a műszaki állapota a járműveknek egyre gyatrább lehet a korosodása miatt.