BÁCS-KISKUN

2020.08.18. 07:00

Kajsziból alig maradt, de a régi szilvafajták bírták a fagyokat

A hazánkban hagyományosan termesztett szilvafajták gyümölcseinek nagy része idén is túlélte a tavaszi fagyokat. Ez tanulság lehet az új ültetésekhez.

Miklay Jenő

Sajnos idén ritka csemege az alföldi kajszi 

Fotó: Miklay Jenő

A ceglédi gyümölcstermesztési kutatóállomás több száz fajtából álló szilvagyűjteményének körülbelül 30 százaléka vesztette el gyümölcseit a virágzáskor érkező fagyokban. A többség, a fagykárnak kevésbé kitett nemesítés közös jellemzője, hogy régóta jelen vannak a hazai köztermesztésben – hangzott el a fajták értékelőjén.

A tájhoz legmegfelelőbb szilvafajták honosításában élen járnak a Bács-Kiskun megyei termesztők. A térségben a szilvát is gyakran fenyegető kora tavaszi fagyok miatt évtizedek óta tesztelik a nemesítéseket. A megye, amint a régmúltban, jelenleg is az egyik legjelentősebb szilvatermesztő az országban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai össztermés 20–30 százaléka származik a megyéből, ahol tavaly 13 ezer tonna termett belőle. Az idei hozamokat egyelőre még csak becsülni lehet, valószínűnek látszik a sokéves átlag teljesülése, körülbelül 10 ezer tonna.

A Homokhátság másik jelentős gyümölcsének, a kajszinak a 90 százaléka idén megsemmisült. De csak a sík vidékeken. A 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban vagy az afölött művelt ültetvényeken többnyire épek maradtak a fák virágai. Az ilyen magaslatokról úgymond, lecsorgott a fagy a mély fekvésű területekre.

Bács-Kiskun megyében kevés termesztő barackja tudott ily módon megmenekülni. A térségben átlagosan a 100 méter körüli tengerszint feletti magasságok jellemzők, a legmagasabb pont, a Felső-Bácskában lévő Ólomhegy is csak 174 méter.

A magaslatokon megmaradt kajszi összességében kevés, értelemszerűen elszaladt a piaci ára is. A kecskeméti vásárcsarnokban 750–1000 forint körül mérték, amíg tavaly 400–500 forintért, pedig egy éve is viszonylag silányak voltak a hozamok. A szilva ára is körülbelül duplája, 350–450 forint a tavaly ilyenkori árhoz képest.

Sajnos idén ritka csemege az alföldi kajszi
Fotó: Miklay Jenő

A felhozatal is azt mutatja, hogy a két gyümölcs sorsa hasonló az Alföldön. Az új évezredben a fagyos és jégesős tavaszt hozó 2002-es évben termett kajsziból a legkevesebb, Bács-Kiskun megyében mindössze 14 tonna. Akkor a szilva is megszenvedte az időjárást, a várható mennyiségnek csak a fele termett. A 2015-ös évben is gyenge termés volt kajsziból a megyében, nem érte el az ezer tonnát. Akkor a szilva is féltermést, 7 ezer tonnát adott.

A KSH eddigi adatai alapján valószínűsíthető, hogy az idei homokhátsági szilva 80 százaléka a fogyasztói piacokra és a feldolgozókhoz kerül. A fennmaradó rész felét exportálják, illetve pálinkát főznek belőle.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!