Duna–Tisza köze

2020.06.15. 11:30

A kereslet dönti el, hogy mi teremjen

Az éghajlat felmelegedése miatt aggódók több zöldség- és gyümölcsféle tönkremenését jósolják. A termesztők és kereskedők nem osztják ebbéli aggo­dalmukat.

Miklay Jenő

A Homokhátság kertészei élen járnak a paradicsomtermesztésben is

Forrás: Petőfi Népe

Fotó: Miklay Jenő

Az éves középhőmérséklet emelkedése, különösen pedig a Homokhátságon a szárazodás kétséget kizáróan veszélyezteti a növénytermesztést. Bizonyíték azonban nincs arra, hogy egyebek közt a hazai vöröshagyma, a burgonya vagy a málna aggasztó fogyatkozása a klímaváltozás rovására írható, amint azt állítják egyes tudományos műhelyekben.

Az éghajlat, az időjárás nagyjából fél évszázados távlatban kimutatott változása oly mértékben módosította a növénytermesztés feltételeit, hogy egyes kultúrákat valóban nem lehetséges teljesen a természet gondjaira bízni. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a hazai terményekből a piaci ellátás továbbra is zavartalan.

A klímaváltozásban legnagyobb vesztesnek tartott vöröshagyma-termesztők Bács-Kiskun megyében ingadozásokkal ugyan, de ma is adják a 10 évvel ezelőtti jellemző, 8–9 ezer tonna hagymát, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ugyanebben az időszakban szinte változatlan a megyében a kétezer hektár körüli összterületen, 80 ezer tonna éves hozammal a burgonya termesztése.

Más termények statisztikai adataiból kitűnik: elsősorban a piaci kereslet alakította a terményszerkezet változását és kevésbé a termesztés sikertelensége. Új szemlélettel, új technológiákkal eddig még jórészt sikerült az éghajlati változások kedvezőtlen hatásait kiküszöbölni a zöldségtermesztésben.

– Az áru jelentős részét a kecskeméti nagybaniról vásároljuk. Tapasztalatom szerint semmilyen zöldségféle nem hiányzik a kínálatból. Tavalyhoz képest drágultak ugyan a termények, de elsősorban a termelési költségek növekedése, s nem a kínálat szűkössége miatt. Sőt, ahogy a nyár felé haladunk, mind több a portéka, ezért számos zöldségféle ára csökkent – jellemezte az ellátást Koncz Gyuláné kereskedő a nagykőrösi hetipiacon.

Marsa László nagykőrösi őstermelő szerint a zöldségfélék felhozatalában mutatkozó ingadozások gyakran termesztési hibákból erednek.

– Folyamatosan vonják ki a forgalomból a hatékony növényvédő szereket. A beszerezhető kemikáliák olykor hatástalanok, s bizony az ilyen fölösleges kiadások eléggé drágítják illetve visszafogják a házikerti termesztést. Előfordul az, hogy rossz minőségű vetőmagot kapunk a gazdaboltokban. A bab idén meglehetősen gyengén kelt nálam, s ahogy hallom, másoknál is igen gyér volt az eredése. A petrezselyem vetőmagjával hasonló bajok vannak évek óta.

A gazdaboltokban kétféle vetőmagvakat ajánlanak: a színes tasakosakat és az úgynevezett profi magvakat. Az utóbbiak drágábbak. Gyakran a vételáron vagy a szakértelmen múlik, ki melyiket választja.

A Homokhátság kertészei élen járnak a paradicsomtermesztésben is
Fotó: Miklay Jenő / Petőfi Népe

Áldozni kell a biztonságra

Hajdú Sándor kecskeméti kertész elmondta: – A profinak nevezett, magas kelési arányú, bevizsgált magvakat vásárolom. Ezért nekem a gyökérzöldségekkel sem volt gondom, a sárgarépa, a petrezselyem szinte maradék nélkül kikelt. Akik piacos árut termesztenek, többnyire nem kockáztatnak, inkább költenek többet a biztonság érdekében. Úgy gondolom, amikor a termesztési sikertelenségek okait kutatjuk, a vetőmagoknál is keresni kell a választ – magyarázta Hajdú Sándor kertész.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!