A szárazság mellett a járvány is nehezíti a gazdálkodók életét Halason

Az almánál és a körténél fajtafüggő a fagykár mértéke és a megmaradt várható termés mennyisége a Duna-Tisza közén lévő gyümölcsösökben – mondta el Bányai Gábor országgyűlési képviselő, aki Borota térségében egy többhektáros családi birtokon gazdálkodik. Rámutatott: főként a legkorábban virágzó és legtovább tárolható Idared almafajta szenvedte el a legkomolyabb fagykárt.

A Gála és a Jonagold is fő virágzási időszakban kapták a fagyot, ami 20 és 60 százalék közötti kárt jelenthet. A körtések, amelyek már virágoztak, szintén ugyanilyen mértékű kárt szenvedtek el, mert két méter magasság felett még hidegebb volt. A takaratlan szabadföldi szamóca is elfagyott. Minden gyümölcsfajtából kevesebb lesz, nagyon nehéz esztendő elé néznek a termesztők – sorolta Bányai Gábor, aki szerint a meggy és a cseresznye is jelentős fagykárt szenvedett, ennek mértéke fajtánként, területtől, fekvéstől függően változó. Nagyon sokan még meg sem nézték a múlt heti fagyok után a zöldbimbós állapotban lévő növényeiket, így pontosabb adatok csak későbbre várhatók – tette hozzá.

A fagy mellett a szárazság is tizedeli az őszi vetésű mezőgazdasági növényeket. Az aszály a tavaszi vetésnek sem tesz jót.

– Télen kevés csapadék esett és hó is csak mutatóban volt – magyarázta érdeklődésünkre Csanádi Lajos, a Kiskunhalas és Környéke Gazdakör elnöke. Elmondta, hogy a szárazság a gabonaféléknél akadályozza a szárba szökkenést és ahol egy kicsit gyengébb minőségű a talaj, ott már most látható, hogy kezdenek elszáradni a növények. Ebben persze közrejátszanak a különböző betegségek is. Az elmúlt napokban hullott mintegy 4-6 milliméter csapadék abban segített, hogy könnyebb legyen elmunkálni a talajt és könnyebben tudják a gazdák a földbe juttatni a tavaszi vetőmagokat, de ha nem lesz jelentősebb csapadék május közepéig, akkor nagyon komoly gondok várhatók a tavaszi vetésű gabonáknál és más növényekkel is – hívta fel a figyelmet a szakember.

Szerinte jelenleg mintegy 70-80 milliméter csapadék hiányzik a talajból, ami egy átlagos évben meg szokott lenni, de ha 100 milliméter lenne, az se lenne gond. Inkább csak az intenzitása jelenthet problémát, ha kisebb mennyiségben, de idő és területi eloszlásban egyenlőbb mértékben esne, az lenne a megfelelő – mutatott rá a gazdakör vezetője. A megfelelő csapadékmennyiség nélkül a növények a tápanyagot nem tudják felvenni, emiatt viszont különböző betegségek jelentkeznek. Ez ellen lombtrágyázással próbálnak védekezni a gazdák, ez azonban nem tudja pótolni a csapadékot Csanádi Lajos szerint.

Szólt arról is, hogy a mezőgazdasági termelők helyzetét nehezíti majd a fagykár és a szárazság mellett a koronavírus-világjárvány is, mert kevesebb lesz a külföldi idénymunkás. Elsősorban az eper- és a spárgatermesztők számára hiányoznak majd az Erdélyből és Kárpátaljáról érkező idényjellegű munkások, akik a betakarítást végeznék. A mezőgazdasági szaktárca éppen ezért létrehozta a munkaszuret.hu internetes oldalt, ahol a munkaadók és a munkavállalók egyaránt regisztrálhatnak, így a koronavírus-járvány miatt időlegesen munka nélkül maradtakat is segíteni tudják, hogy mielőbb megélhetéshez jussanak.