Érkezik a magyar dinnye a boltokba

Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke elmondta, hogy a kamara két évvel ezelőtt vette górcső alá a hazai dinnyetermesztést, mivel megoldási javaslattal kívántak élni az évente felmerülő problémákra, az időnként jelentkező túltermelésre vagy a hiányra. Spanyolországi és olaszországi példákat elemezve indultak el azon az úton, amelyen jelenleg is haladnak. Céljuk az, hogy technológiai fejlesztésekkel széthúzzák a dinnyeszezont, a magyar dinnye június végén jelenjen meg az elárusító helyeken és szeptember végéig lehessen kapni. Az elnök elmondta, hogy a sárgadinnye termőterületének harmada Bács-Kiskun, további harmadrésze Békés és Csongrád megyékben található. A termőterület tizedével rendelkezik Tolna és Veszprém megye, a többi területen a görögdinnye-termelés mellett találhatunk szórványosan sárgadinnyét. Ezeken a magyarországi felhasználás 70 százaléka terem meg. Kiemelte, hogy a magyar dinnye kiváló ízű, amely köszönhető a klimatikus és éghajlati tényezőknek, konkrétan annak, hogy Magyarországon a hűvösebb éjszakák miatt fokozott a cukorképződés a gyümölcsökben, jobb bennük a sav-cukor arány. Ezen kívül kiváló a hatásuk az egészségre, A-, B- és C-vitaminban, valamint ásványi anyagokban is gazdagok.

A görögdinnye-termesztésről Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke beszélt. Elmondta, hogy a tavalyi időjárási és piaci viszontagságok miatt tavaly az átlagosnál kevesebb, 160 ezer tonna görögdinnye termett Magyarországon. Ennek eredményeképp átrendeződött a 4800 hektáron folyó hazai termelés. Békésben a korábbi években megszokott 1800 hektárról 1500 hektárra esett vissza a termőterület, a legkésőbb termést adó Szabolcsi termőtájon viszont már több mint 2000 hektáron termesztenek dinnyét. A baranyai, a tolnai és a jászság-hevesi termőterület nagysága nem változott. Kiemelte, hogy egyre inkább fontos elemmé válik a jövőben az elmúlt évben bevezetett dinnyejelölő matrica, amelyet a Dinnyetermelők Egyesületének tagjai kapnak. Ezzel a matricával nyomon követhetővé válik a gyümölcs, mivel rajta van a termesztő körzet és a termelő neve is. Az elmúlt évben 82, az idén már 162 egyesületi tag kapott jelölőmatricát. Remélhetőleg néhány év múlva a fogyasztók már név szerint is fogják keresni a termelőket – jelentet­­te ki az elnök.