Helyes táplálkozással csökkenthetjük a rák kialakulásának kockázatát

Tajti Mónika lajosmizsei dietetikus kérdésünkre elmondta, hogy az antioxidánsokkal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy megakadályozzuk a szervezetben felhalmozódott felesleges szabadgyökök károsító hatását, ám tudnunk kell, hogy természetes élettani folyamat, hogy a szervezetben keletkeznek szabadgyökök. Szerepük elsősorban a szervezetet megtámadó mikroorganizmusok elleni védelem. A szabadgyökök tevékenységét egy védelmi rendszer kontrollálja, mely ha zavart szenved, a szabadgyökök elszaporodva káros hatással lehetnek az egészséges sejtek működésére.

A túlzott szabadgyökképződés hátterében számos dolog állhat, ilyen például az immunrendszer legyengülése, a gyulladásos folyamatok, a dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a környezeti ártalmak, például légszennyezés, sőt a fokozott fizikai aktivitás is.

Mely vitaminok a legfontosabbak?

Tajti Mónika elmondta, hogy az antioxidánsok többféle vegyületcsoportot foglalnak magukba, többek között vitaminok, ásványi anyagok, karotinoidok és polifenolok tartoznak ide.

– Legjelentősebb képviselői az E-, és C-vitamin, a béta-karotin, a flavonoidok, a szelén, a mikroelemek közül pedig a magnézium, a cink, a mangán és a réz. Az A-vitamin előanyagai a karotinoidok. Az A-vitaminnak fontos szerepe van a daganatellenes folyamatokban. A-vitamin források a máj, a tojássárgája, a tengeri halak, a tej és a tejtermékek. Remek karotinforrások a zöld, a sárga és a vörös színű zöldségek (sárgarépa, paradicsom, sütőtök, kajszibarack, meggy, cseresznye, málna, eper, brokkoli, spenót) – mondta el a szakember.

A C-vitamin azon túl, hogy megköti a káros szabadgyököket, képes a karcinogén nitrózamin képződését megakadályozni, védőhatása leginkább a méhnyak- és a gyomorrák esetében igazolódott. Forrásai a zöldségek és a gyümölcsök (paprika, paradicsom, narancs citrom, káposztafélék, kelbimbó).

Az E-vitamin szintén jelentős antioxidáns-hatással rendelkezik. Legjelentősebb forrásai a növényi olajok, a zöldnövények, a búzacsíra és a tojássárgája.

A D-vitamin kalciummal együtt fejti ki daganatmegelőző hatását. D-vitamin források a tej, a tejtermékek, a máj, a tojás. Kalciumot találunk a tejben és a tejtermékekben, az olajos magvakban. Kizárólag táplálkozás útján a D-vitamin-szükséglet nem fedezhető, így az ősztől tavaszig tartó időszakban mindenképpen szükséges szupplementáció étrend-kiegészítő formájában – hangsúlyozta.

A szelén, a cink és a vas optimális bevitele szintén hozzájárul a daganatos betegségek megelőzéséhez. A jódhiány esetében a nőknél nagyobb az emlő- és petefészekrák kialakulásának esélye.

A legjelentősebb antioxidánsforrásaink a gyümölcsök és zöldségek. Ezen kívül antioxidánsok találhatók a teában, a kávéban, a kakaóban és a csokoládéban is.

Összefüggés van a fölös testzsír és egyes ráktípusok kialakulása között

Tajti Mónika kifejtette, a hasi elhízás nem csupán esztétikai probléma, összefüggésben áll különféle daganatos betegségek kialakulásával, emellett hajlamosít a szív- és érrendszeri betegségekre, valamint a kettes típusú cukorbetegségre is.

A daganatos betegségek kialakulásában 30-60 százalékban feltételezhetők a helytelen táplálkozási szokások.

Fontos tudnunk, hogy vannak olyan zsírok, amelyek hasznosak a szervezet számára, ám ezek sem fogyaszthatóak mértéktelenül.

– A zsiradékok közül a telítetlen zsírsavat tartalmazó zsiradékok, például az olajsav és a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag napraforgó-, tökmag-, szója- és halolaj daganatmegelőző hatásúak lehetnek. Fontos azonban, hogy ezek a zsiradékok sem fogyaszthatók korlátlanul – figyelmeztet a dietetikus.

Azt javasolja, törekedjünk arra, hogy hetente két alkalommal fogyasszunk omega-3 zsírsavakban gazdag halakat, például busát, makrélát, heringet, lazacot, szardíniát vagy tonhalat.

Zsiradékforrásként javasolt a sótlan olajos magvak például a dió, a mandula, a mogyoró és a kesudió mérsékelt fogyasztása, heti 2-3 alkalommal kis mennyiségben.

Hogyan figyeljünk oda az étkezésre?

Tajti Mónika azt tanácsolja, hogy kerüljük a szélsőségeket, és inkább egy egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozási szokás kialakítását tűzzük ki célul, lehetőleg dietetikus szakember segítségével. Naponta legalább 400-600 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, minél változatosabb színekben!

– Rendszeresen fogyasszunk magas rosttartalmú gabonaféléket, például barna rizst, vagy bulgurt és teljes kiőrlésű pékárut is. Kevesebb alkalommal fogyasszunk vörös húsokat, inkább a baromfi húst és a halat részesítsük előnyben. A fehérjeforrások közül törekedjünk inkább a sovány húsok, zsírszegény sajtok és tejtermékek fogyasztására. A magas koleszterintartalmú tojássárgáját és belsőségeket ne, vagy csak nagyon ritkán fogyasszuk önálló ételként.

Az erősebb fűszerek rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása nem ajánlott, mert irritálhatja az emésztőrendszert.

– Divatos manapság mindent biora cserélni. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az étrend nem attól lesz egészséges, ha csak bio termékeket fogyasztunk. Ha például a bio zöldséget megfőzzük és levét leöntjük, az ugyanúgy elveszíti a C-vitamin-tartalmát, mint a nem bio változata. Ha van rá lehetőségünk, akkor persze fogyaszthatjuk a bio gyümölcsöket és zöldségeket, ez viszont nem azt jelenti, hogy akinek nincs lehetősége a bio termékek megvásárlására, már nem lehet egészséges.

A szakember elmondta: az E-számokkal kapcsolatban szintén kering néhány tévhit. Természetesen vannak olyanok, melyeket a daganatos betegség kialakulása esetén kerülni kell, de ez nem azt jelenti, hogy minden E-szám rákkeltő összetevőt fed. Például az élelmiszerekhez hozzáadott antioxidánsoknak is vannak E-számaik, például az aszkorbinsav E300, természetes tokoferolkeverék E307.

– Édesítőszerek közül elsősorban a természetes változatokat javasolom,

azonban fontos tudni, hogy a mesterséges édesítőszereknek a napi megengedhető dózison belül fogyasztva szintén nincs egészségkárosító hatásuk – hangsúlyozta Tajti Mónika, aki hozzátette: konyhatechnológiai szempontból a legelőnyösebb a főzés és a párolás. Törekedjünk a pörzsanyagképződés minimálisra csökkentésére. Minél jobban odaégett az étel, annál nagyon a benzpirén tartalma. Ha esetleg panírozott ételt készítünk, a bundája legyen világosabb. A zsiradékok hevítése esetén semmiképp ne égessük meg a zsiradékot! Az ételek elkészítéséhez a lehető legkevesebb sót, cukrot és zsiradékot használjuk.

Kerüljük a készételeket, instant ételeket és a túlzott mértékű alkohol fogyasztását!

A dietetikus elmondta, hogy a táplálkozáson kívül, egyéb környezeti tényezők együttes jelenléte is hozzájárul a daganatos betegségek kialakulásához. Ilyen például a vegyi anyagok, levegőben előforduló rákkeltő anyagok jelenléte, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a stressz.

A helyes étrend mellett egészségünk megőrzéséhez nélkülözhetetlen a rendszeres testmozgás is. Gyerekeknek és serdülőknek napi 60 perc, felnőtteknek heti 2,5 óra mérsékelt intenzitású mozgás javasolt. A megelőző életmód mellett nagyon fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel is.

A szakember a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás fontosságára is felhívja a figyelmet.

– Átlagosan a nőknek 2,5 liter, a férfiaknak 3 liter folyadékra van szükségük naponta. A folyadékbevitellel nem szabad megvárni a szomjúságérzetet, hanem folyamatosan kell gondoskodni róla. A folyadékok hozzájárulnak az ásványi anyag- és nyomelemellátottsághoz is.

Antioxidánsok étrendkiegészítő formájában

– Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy az antioxidáns hatású vitaminok és ásványi anyagok nagy dózisban, étrendkiegészítő formában nem csökkentik jelentősebben a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatok kialakulásának kockázatát. Egyes vitaminok túladagolása szintén veszélyeztetheti az egészségi állapotunkat, tehát a megadózisú vitaminpótlást mindenképpen javasolt elkerülni – mondta el a szakember. Az antioxidánsokat javasolt elsősorban természetes formában, táplálékkal bejuttatni a szervezetbe.