Porcelánbabákat gyűjt a tiszaalpári nagymama

Közel három évtizede kezdte el gyűjteni a babákat Török Józsefné, aki az első darabot, egy porcelánbohócot egy baráti házaspártól kapta.

– Nagyon tetszett, és tudtam, hogy léteznek porcelánbabák, de nem nagyon sikerült hozzájutni. Aztán elterjedt a híre, hogy elkezdtem gyűjteni a babákat, így sorra kaptam az újabbakat. Egyszer egy kiskunfélegyházi asszony is adott egyet, ami viseleti ruhában volt. Ennek hatására kezdtem el én is népviseleti ruhákat varrni – mesélte Török Józsefné, aki később találkozott egy olyan hölggyel, akinek több száz porcelánbabája volt, ami nagyon tetszett neki, ezért elhatározta, hogy ő is porcelánbabákat fog gyűjteni.

– A babák úgy értékesek, ha saját, a tervező által megálmodott ruhájukban vannak. Gyűjtőértéke inkább azoknak van, amelyeket művészek terveznek. Ezek jelzett, sorszámozott babák, és akár másfél millió forintot is érhetnek – részletezte Török Józsefné. Mint mondta, az ő gyűjteményében sajnos nincs ilyen, neki a legdrágább babája mintegy nyolcvanezer forintot ér.

A legkülönlegesebb darabok létező személyek képmásait ábrázolják, ezek a portrébabák. Ilyen például a Diana hercegnőt, Sissit, vagy Jézust ábrázoló babái. – A karakterbabák különleges helyzetben, módon ábrázolják a személyt, de beszélhetünk élethű és csecsemő babákról is – sorolta a gyűjtő, akinek a legnagyobb babája mintegy másfél méteres, a legkisebb pedig tízcentis.

– Sok babára a piacon találtam rá, mert az utódok megörökölték a nagyszülőktől, de inkább eladták. Sok olyan ismerősöm van, aki tudja, hogy gyűjtöm a babákat, és ha lát valahol egyet, akkor megveszi nekem. Az így kapott babák ruháit kimosom, kivasalom, illetve a babákat is megfürdetem – részletezte Török Józsefné, aki otthonában külön szobában tárolja a babákat, melyekkel rendszeresen foglalkozik.

– Néha elég csak portalanítani, de a ruhákat egy idő után ki kell mosni. A szobában sötétítő függöny van, hogy ne süsse a nap őket, mert az tönkreteszi a ruhájukat, hajukat – tette hozzá.

Török Józsefné azt is elmondta, három unokája van, mind a három fiú. Ők nem valószínű, hogy tovább viszik nagymamájuk gyűjtőszenvedélyét. Ezért szeretné, ha megvalósulhatna nagy álma, hogy Tiszaalpáron legyen egy babamúzeum. Azt is hozzátette, szívesen tárja gyűjteményét a nagyközönség elé, az elmúlt időszakban öt alkalommal is volt kiállítása. Legutóbb Örkényből kapott felkérést, de valószínűleg ezt a vírusfertőzés miatt későbbre halasztják.