Szaúd-Arábiában is tenyésztik a kiskunfélegyházi keringőgalambokat

A kezdetektől napjainkig

Még 2016-ban találkoztak a magyarok két szaúdi galambásszal Német­országban, Hart­mannsdorf­ban, az Európa Klub-találkozón. – Akkor a többség vevőknek tekintette őket, de már a bemutatkozásnál láttam a szemükben, hogy ők komolyan gondolják a fajta tenyésztését. Tűz égett és a jó értelemben vett megszállottság tükröződött a szemükben. Komolyan kell gondolnia a tenyésztést annak, aki ennyire messziről jön – emlékezett vissza Kanalas János az első találkozásukra.

Egy évvel később az Európa Klub magyarországi találkozóján, Monoron már három szaúdi tenyésztő vett részt. A dúclátogatások során több galambot vásárolt és ezekkel új vérvonalat kezdett a három fiatal szaúdi galambász. Még abban az évben megalapította Saud M. Abh és Abdullah Alhamad a Szaúd-­Arábiai Kiskunfélegyházi Keringő Klubot. Az elmúlt két évben tizenkét főre gyarapodott a fajtaklub tagjainak száma és az ország egyik legaktívabb klubjává vált, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokon keresztül bővítve ismereteiket.

– Az elmúlt két év során hatalmas pezsgés jellemezte klubéletünket, minden lehetséges fórumon igyekszünk népszerűsíteni a tenyésztők körében a kiskunfélegyházi keringőt, és minden igyekezetünkkel terjesztjük a helyes fajtaleírást körükben. Heti rendszerességgel, minden pénteken összeülünk valamelyik tenyésztőnél és kicseréljük tapasztalatainkat, valamint lehetséges irányokról folytatunk építő vitákat – mondta Saud M. Abh, a klub egyik alapítója.

A szaúdi kiállítás

A fajtát 2020-ban immár a szaúd-arábiai nemzeti galambkiállításon is indították, a klub tíz tenyésztője mintegy kilencven galambját vitte el a megméretésre. A kiállításon egyébként öt szaúdi klub száznál is több tenyésztője vonultatta fel állatait, a bírák pedig az arab térség elismert szakértői voltak. Érkeztek ítészek Bahreinből és Kuvaitból is. A Szaúd-­Arábiai Kiskunfélegyházi Keringő Fajtaklub meghívására pedig Kanalas János, a Kiskunfélegyházi Galambokat Tenyésztők Fajtaklubjának elnöke érkezett, hogy bírálja a fajtát és tanácsaival segítse a szaúdi tenyésztők munkáját.

– A szaúdi klub tagjai megszállottan keresik a tudást, tisztán szeretnének látni a témában, folyamatosan keresik azokat a tenyésztési irányokat, melyekkel egyre tökéletesebb kiskunfélegyházi keringőt tenyészthetnek – mondta a klub tagjairól Kanalas János, aki 1981-től tenyészti a kiskun­félegyházit.

– Az első találkozás után egy évvel, mikor ellátogattak a monori találkozóra, meglepődtem a tudásukon. Nagyon jól érezték a megfelelő galambot, úgy, ahogyan a magyar galambászok is érzik. Akkor sok, magyar tenyésztőtől származó jó galambot kivittek. A tenyésztők egyik fele a jó tenyészgalambokat hozzápárosította a sajátjaihoz – mondta. Pedig a szaúdi tenyésztőknek nem volt könnyű dolguk a jó galambok kitenyésztésében. Az elején nagyon korlátozott volt a tenyészanyaghoz jutás, csak a rijádi piacon tudták azt beszerezni. Az ottani galambok nagyon hasonlítottak a 80-as 90-es évek német galambjaihoz, melyek messze nem a fajtaleírás szerinti kívánatos tulajdonságokkal rendelkeztek, és kezdetben ezek közül választottak tenyésztésre galambot a klub alapítói. Sok munkájukba, a nemzetközi tenyésztőkkel való egyeztetésükbe és persze nem kevés anyagi áldozatba, utazásba került, hogy mára meglepően jó galambjaik vannak. Kanalas János elmondta, a tenyésztők mostani galambjainak alapjait német, magyar és holland tenyésztők állatai adják, de vannak saját tenyésztésű kiváló galambok is, például Hani Albogami saját tenyésztésű vöröse, ami a kiállítás Fia­tal Champion címét nyerte el. Ezért nem is volt könnyű dolga a bírálónak.

– Voltak színváltozatok, ahol nehéz dolgom volt az értékelésben. A show-bírálati rendszer rendkívül látványos és hasznos is lehet a tenyésztőknek akkor, ha a bíráló az egyes példányok előnyeit is kiemelheti, így adva visszajelzést a jó tenyésztési irányról. Nálunk ez kifejezett cél volt, egyenként értékeltem a kiállított galambokat – mondta Kanalas János és hozzátette, hogy a kinti bírálók leválogatják a hibával rendelkező galambokat és jelzik a hibákat, de a jó tulajdonságaikat nem emelik ki, ami nem segít az irány meghatározásában.

– A prioritás, mely szerint kiemeltem a kívánalmakat, a fajta első- és másodrendű pozícióiból adódott. A fajtát meghatározó elsőrendű pozíciók kívánalmait, hibáit szigorúbban ítéltem, ilyen a fej a szemekkel, csőrrel és a fésűvel, a másodrendű pozíciókat gyengébben ítéltem meg, a sokadrendű pozíciókkal szemben pedig elnézőbb voltam. Például a rajzolati hibákat engedékenyebben kezeltem, mint általában, azért, mert nem akartam, hogy a kiállítók túlértékeljék a fajta ezen jellegzetességét és abba a hibába essenek, mint a fajta első nagyobb elterjedésekor a német tenyésztők. Most egy más jellegű tudásátadásra volt szükség, ami segítette őket abban, hogy a galamb típusának egészét meg tudják fogni. Ehhez túl kellett lépnem a szokásos bírálati szempontokon és önmagamon. Azt a jó galambot emeltem ki, ami komplexen tekintve annyi jó tulajdonságot tud magáénak, hogy a többi fölé magasodik, jól reprezentálva a különbségeket a nem megfelelő típusokkal szemben – magyarázta a bírálat szempontjait Kanalas János és hangsúlyozta, hogy a szaúdi tenyésztőknek igen jó szemük van a galambhoz. – Megfigyelték azokat az apró különbségeket – az egészen szembeötlőkön felül –, melyek igazán széppé teszik a Magyarországon tenyésztett kiskunfélegyházi keringőt és abba az irányba viszik a tenyésztést – tette hozzá.

A magyar tenyésztő meglátása szerint a szaúdiak szívből tenyésztenek

– Hasonlóan érzelemvezérelten viszonyulnak galambjaikhoz, mint mi, magyar tenyésztők, nagyon kötődnek hozzájuk. A régi, nem egészen a standardnak megfelelő galambjaikhoz is ragaszkodnak, ezért megtartják őket. Tenyésztőként vonzódnak az extrém tulajdonságokkal bíró fajtákhoz, ez pedig kifejezetten keleti vonás. De náluk nemcsak a galambról szól ez, hanem a szociális kapcsolatokról, az egymáshoz való kapcsolódásról is – mondta Kanalas János és hozzátette, hogy a négynapos kinttartózkodás a visszajelzésekben bővelkedő versennyel egyetemben gyakorlatilag egy összefüggő workshop volt, ahol végigjárták a tenyésztők galambházait. Egyenként több órát töltöttek ott és egyénre szabott tanácsot adott mindenki számára a további tenyésztéshez.

Szaúd-Arábia éghajlata alkalmas a galambtenyésztésre. Érdekes, hogy az ottani erős UV-sugárzás és a száraz levegő kissé kifakítja a galambok színét. Emellett jó a tollazat minősége, egészségesek, tiszták a szemek, ritka a légúti megbetegedés. Nagyon jó minőségű takarmányt etetnek a galambokkal, rendkívül tiszta környezetben tartják az állatokat és a tartástechnológia messze megelőzi az általános hazait. – Bevallom, hogy elfutotta a szemem a könny, amikor szembesültem azzal, hogy világfajta lett a kiskunfélegyházi keringő. 1981-es megalakulása óta nagyon komoly munkát végeztünk a fajtaklubbal a fajta javítása és elterjesztése érdekében az elmúlt csaknem negyven év során és most látjuk ennek gyümölcsét szerte a világban. Megható számunkra és kissé ijesztő is a vállunkon nyugvó felelősség miatt – mondta Kanalas János és hangsúlyozta, hogy a szaúdi tenyésztők segítettek például elterjeszteni a fajtát Bangladesben, Indiában és Indonéziában is.