Ma van a magyar–lengyel barátság napja

Az ünnep előzményei 2006. március 24-ére nyúlnak vissza, akkor avatta fel Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben a magyar–lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. (Hasonló emlékművet avattak fel 2008-ban a dél-lengyelországi Jaroslawban.) A két köztársasági elnök által aláírt nyilatkozatban – több szervezet és együttműködő önkormányzat javaslatára – kezdeményezték, hogy március 24-ét nyilvánítsák a magyar–lengyel barátság napjává.

Az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel – 324 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül – március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította, és március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.

Azóta ezt a napot évente felváltva ünneplik a két országban az államfők, valamint a testvérvárosok és a baráti társaságok képviselőinek jelenlétében. Első alkalommal, 2007-ben Przemysl, 2008-ban Debrecen, 2009-ben Krosno, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer (a III. kerületi Katyni mártírok parkjában ekkor avatták fel a katyni mártírok emlékművét), 2011-ben Poznan, 2012-ben Ópusztaszer, 2013-ban Tarnów (Bem József szülővárosa), 2014-ben Eger következett. 2015-ben a házigazda Katowice volt, ahol akkor avatták fel a második világháború idején a magyarországi lengyel menekültek vezetőjeként tevékenykedő és zsidókat mentő Henryk Slawik és a lengyel menekülteket segítő idősebb Antall József közös emlékművét. 2016-ban Budapest, 2017-ben Piotrków Trybunalski volt a házigazda, a városban – amelyet Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1578-ban tett meg az általa alapított lengyel Királyi Ítélőszék székhelyéül – felavatták Sziklay Jenő, az ejtőernyőzés magyar úttörőjének emléktábláját. 2018-ban Veszprém volt a rendezvények helyszíne, 2019-ben pedig a közép-lengyelországi Kielce, ahol a két ország elnöke felavatta Bartók Béla emlékművét. 2020-ban Csepel lett volna a helyszín, a koronavírus-járvány terjedése miatt azonban nem rendezték meg az eseményt.

A szoros magyar–lengyel viszony a középkorra nyúlik vissza, a két uralkodóházat már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze.

A legenda szerint Szent Kinga lengyel királyné, IV. Béla lánya (Lengyelország egyik védőszentje) imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól, és ő nyittatta meg a híres wieliczkai sóbányát.

A 14. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot, Lajos kisebbik lányát, Szent Hedviget – aki férjét, Jagelló Ulászló litván fejedelmet és népét a keresztény hitre térítette – szintén Lengyelország védőszentjeként tisztelik.

A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között lengyel király is volt.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, az 1848–1849-es magyar szabadságharc egyik kiemelkedő katonai vezetője pedig a lengyel szabadsághős, Bem József volt.

Magyarország 1920-ban a csepeli Weiss Manfréd Művekben gyártott 22 millió lövedékkel segítette a lengyeleket a támadó szovjet Vörös Hadsereggel szemben.

Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek tízezreit engedte át a területén és ezreknek adott otthont.

Az 1956. júniusi poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében. 1956. október 23-án Budapesten, a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést, a forradalom idején a lengyelek elsőként küldték segélyszállítmányokat Magyarországra. (A poznani eseményeknek és a magyar forradalomnak emléket állítva mindkét ország parlamentje határozatban nyilvánította a magyar–lengyel szolidaritás évének 2016-ot.) 2017-ben Katowicében avatták fel az 1956-os magyar forradalmat segítő lengyelek emlékművét, Varsóban pedig az 1956-os magyar forradalmat és a lengyelek szolidaritását jelképező emlékművet.

A rendszerváltozás idején a lengyel Szolidaritás mozgalom szolgált példaképül a magyar ellenzéki erőknek. A két közép-európai ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, és 2011-ben Magyarország után az év második felében Varsó vette át az EU soros elnökségét.

Budapest és Krakkó 2005-ben írt alá együttműködési megállapodást, majd 2017-ben testvérvárosi kapcsolatokra is lépett. Ugyancsak négy éve a parlamenti elnökök stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá a parlamentek szoros együttműködéséről. 2018 áprilisában Budapest XXII. kerületében felállították a Mementó Szmolenszkért emlékművet, amely a 2010. április 10-i szmolenszki légi katasztrófa áldozatainak, köztük Lech Kaczynski lengyel elnöknek állít emléket. Ugyancsak 2018-ban avatták fel Tarnówban a lengyel–magyar barátság padját a város szülötte, Bem József szobra mellett.

2018-ban a magyar–lengyel kapcsolatok erősítése céljából, a két parlament döntése alapján kezdte meg működését a két ország barátságának patrónusáról, Waclaw Felczak lengyel történészről elnevezett Waclaw Felczak Alapítvány és lengyel ikerintézménye, a Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködés Intézet.