Ország-világ

2021.02.21. 13:30

Online konferenciát tartanak a kényszermunkatáborokba deportált magyarokról

Megközelítőleg egymillió magyart hurcolhattak szovjet lágerekbe.

Hidaskürti Nagy Mátyás

Kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát tart online a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) jövőhét szerdán és csütörtökön, amelyen előzetes regisztrációval bárki részt vehet. A Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában című előadássorozaton az 1944 után szovjet kényszermunkára hurcolt magyarok sorsával foglalkozó történészek osztják meg legfrissebb eredményeiket.

Az utóbbi időben ugyanis soha nem látott mennyiségű információ került napvilágra az deportáltakról, ami újabb lendületet adhat a lágereket megjárt magyarok életútjának megismeréséhez.

„Két évvel ezelőtt mintegy 700 ezer elhurcolt magyar személyi kartonját vásárolta meg a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) az Orosz Állami Hadilevéltárból, amelyeknek adatbázisba rendezése tavaly megkezdődött. A kartonok összesen megközelítőleg 13,5 millió adatot tartalmaznak” – mondta lapunknak Makra Mónika a GKNT titkára. A történész arról is beszélt, hogy a cirill betűkkel írt kartonokat digitális formában kapta meg a levéltár, így az orosz szövegeket első körben egy program fordítja magyarra. Hangsúlyozta, hogy a friss adatokhoz az elhurcoltak családtagjaik is hozzáférhetnek majd, egy hasonló adatbázison keresztül, mint a katonakagulagon.hu, ahol több mint 60 ezer Szovjetunió területén elhunyt magyar állampolgár adatait teszik közzé.

Makra Mónika történész, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága titkára

Azt is elmondta, hogy

az utóbbi időben egyre többen keresik fel szervezetüket a felmenőikről érdeklődve, és sokan elmesélik hozzátartozóik történetét is.

Erre utal a konferencia címe, amelyen a személyes életutak, és a közösségben átélt traumák kerülnek középpontba. A történész örvendetesnek nevezte, hogy a társadalom egyre inkább felfogja a málenkij robot súlyát, mert – mint kiemelte – olyan eltitkolt és elfojtott traumákról van szó, amit muszáj kibeszélni, hiszen a mai napig rengeteg család életére hatással van. „Hatalmas társadalmi erő és igény van történelmünk e fejezetének megismerésében. Úgy gondolom, hogy mi történészek nem a múltért, hanem a jövőért dolgozunk. Ezzel a konferenciával is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy nagy szükség lenne egy önálló Gulág- és Gupvikutató Intézet felállítására, vagy akár egy már meglévő intézet speciális részlegeként létrehozandó egy Gulág- és Gupvikutató csoportot.” – mondta a kutató.

Hangsúlyozta:

az már most látszik, hogy az eddig hivatalosan elfogadott 600 ezres magyar elhurcolt szám kevésnek bizonyul, miután ennél sokkal több karton érkezett Moszkvából.

„Évek óta próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy a Szovjetunóba tömegével elhurcoltak magyarok a Gupvi (Hadifogoly˗ és Internáltügyi Főigazgatóság) lágerekbe kerültek, nem pedig a Gulágra (Lágerek Főigazgatósága), ahová bírósági ítélet útján, koholt vádak alapján kerültek. A Gupvi táborokba tömegével, bírósági ítéletek nélkül hurcolták el a hadifoglyokat és a civileket egyaránt: állapotos asszonyokat, időseket és tizenéveseket is. Az ő kartonjaik egy részét kaptuk most meg” – emelte ki. Valójában megközelítőleg egymillió embert hurcolhattak el a korabeli Magyarország területéről, ebben a számban a hadifoglyok és a civilek száma egyaránt szerepel – hangsúlyozta.

Makra Mónika örömtelinek nevezte, hogy a konferencián nagyon sok doktorandusz hallgató tart majd előadást. De felszólalnak olyan neves történészek is, mint Bognár Zalán, Molnár D. Erzsébet, Murádin János Kristóf vagy Mikó Zsuzsanna a MNL igazgatóhelyettese, aki beszámol majd az iratanyagok feldolgozásáról. Összesen 24 előadót szólaltatunk meg a Kárpát-medencéből, mert mindenhol vannak új eredmények – hívta fel lapunk figyelmét a kutató.

Kuriózumnak nevezte, hogy a konferencián mutatja be Kis József és Kunt Gergely a Málenkij robot Nagy-Miskolcon című kötetet, amelyben a térség elhurcoltjait szedték listába. De szó lesz többek között Pest-, Baranya- és Békés megye helyzetéről, valamint az erdélyi és kárpátaljai kutatások állásáról is.

Újdonság, hogy a Zoom-on közvetített konferencián az egyes szekciókat követően bárki felszólalhat majd. Kérdezhet az előadóktól, elmesélheti saját, vagy szerettei életútját, ami sokaknak többet jelent bármi másnál

– mondta Makra Mónika. Felhívta a figyelmet, hogy aki aktívan szeretne részt venni a rendezvényen, az február 23-ig regisztrálhat az [email protected] e-mail címen. Ezenkívül az előadásokat Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága Youtube csatornáján és Facebook oldalán is közvetítik majd.

A konferencia részletes programja IDE kattintva érhető el.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában