A smaragderdő újraéled

A zsanai egészségügyi centrum udvarán már több mint 2 méter magas az ország első smaragdfája. A másfél évvel ezelőtt ültetett smaragdfát személyesen is gondozni szokta Visnyei Miklós polgármester, aki reméli, hogy a tavaly indított fajtakísérlet beválik és akkor újabb területeket is bevonhatnak az erdősítésbe.

– Valamivel több mint egy hektáros területre ültettünk smaragdfákat, összesen 532 darabot. A fákat nemrégiben metszettük vissza és hamarosan megkezdődik az intenzívebb növekedésük. A lombhullást követően a telet is jól bírták, de sajnos sok példányt elloptak a bekerített területről, így azokat a jövő héten pótoljuk – mondta a falu vezetője, aki szerint a fajta bizonyította életképességét a homokon. A csemeték ugyanis nem kaptak semmiféle tápanyagot, csak csepegtető rendszerrel locsolták őket.[caption id="" align="alignleft" width="334"] Az ország első császárfája már két méternél magasabb
[/caption]

– Az egészségügyi centrumnál lévő fa több törődést kapott, ami látszik is a növekedésén, de reméljük, hogy hamarosan utolérik a ridegebben tartott fajtatársai is. Nagyon bízunk benne, hogy beválik a kísérlet, mert vannak olyan területeink, ahová újabb smaragderdőt telepíthetnénk – árulta el a polgármester, akitől megtudtuk, hogy nem sikerült az a tervük, hogy vajdasági partnerekkel közösen kezdjenek egy nagyobb erdősítési programba. Uniós forrásokból ugyanis nem lehetett támogatást szerezni a határon is átnyúló beruházásra, így egyelőre csak a saját erős erdőtelepítésben gondolkodhatnak.

A zsanai mellett az országban több településen is megkezdődtek a fajtakísérletek – például Jakabszálláson –, hiszen egy rendkívül gyors növekedésű fajtáról van szó, aminek fája az építőiparban, a bútoriparban is hasznosítható, a fűtőértéke pedig a barna szénével vetekszik.
Zsanán az energiatakarékosságra amúgy is ügyelnek, így máris sokat spóroltak az idősek otthonánál és az egészségügyi centrumnál, ahol tavaly óta napelemekkel biztosítják a villamos energiát.

A homokon is telepíthető a fajta

A smaragdfa mezőgazdaságilag értéktelen talajokon is telepíthető. A több évtizedes kutatómunkával létrehozott fajta hibridet a kínai császárfából nemesítették, ami a legszélsőségesebb időjárási körülményekhez is alkalmazkodik. Nagyon intenzíven növekedő fajta, ami nyolcéves korától már kitűnő minőségű faanyagot biztosít. Egy hektár ültetvény évente 48 tonna port és egyéb légszennyező anyagot köt meg, gyökérzete megakadályozza a talajeróziót.

– További terveink is vannak a megújuló energiák hasznosítására és újabb pályázatokat adtunk be intézményeink napelemekkel való felszerelésére. Az általános iskola, a művelődési ház, az óvoda, a polgármesteri hivatal és a lovas centrum mellett, a szennyvíztisztító energiaellátását is így szeretnénk megoldani, ami hosszú távon több tízmilliós megtakarítást jelenthet a településnek – tudtuk meg Visnyei Miklóstól.