Szomjasan érkezik a tavasz

A szántóföldi gazdálkodók ez idő tájt hengerezéssel próbálják megóvni a kevés nedvességet a sarjadó kalászosok alatt. Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnöke becslése szerint az ilyenkor szükséges nedvességtartalomhoz képest körülbelül 200-300 milliméterrel kevesebb vizet hagyott a tél.

– A Dél-Pest megyei szántókra nézve nem lehetünk elégedettek az ősziek állapotával. Helyenként ugyan szépen megerősödtek a kalászosok, azonban többnyire azt látjuk, hogy gyengék a növények, főleg azokon a földeken, ahol későre csúszott ősszel a vetés. Szerencsére leesett a hó, mire beköszöntöttek a legkeményebb fagyok februárban, ezért a kikelt növények várhatóan kiheverik a tél támadását. Feltéve, ha az elkövetkező hetekben kapnak elegendő csapadékot a földek. Amennyiben kitart a szárazság, akkor számítani lehet arra, hogy nem bokrosodnak a kalászosok, majd túl korán kalászolnak, akkor pedig lényegesen kevesebb termésre számíthatunk – foglalta össze a határszemle tapasztalatait Pesti Gábor.

– Főleg a tavaszi növények után vetett őszi kalászosok teleltek rosszul. A kukoricát, a  napraforgót követően ugyanis kevesebb víztartalék maradt a talajokban.
A veszteségekről még nincs pontos információnk, Felső-Kiskunságban ez idő tájt állapítják meg a termesztők a kalászosok állapotát, feltehetően néhol kiszántják, és kapásokat vetnek a helyükre – bocsátotta előre Gáspár Ferenc, a szabadszállási gazdakör elnöke.

Nagyobb kárt mutat az árpaföld egész Duna–Tisza közén. Későn kelt ez a növény is, nem tudott megerősödni, mire megérkezett hótakaró nélküli január végi erős lehűlés. Becslések szerint tönkrement a repce 35-40 százaléka. Többnyire a kukoricával és a napraforgóval kénytelenek kiváltani a gazdák, így a vetésforgót nem tartják be, inkább kifizetik az ezért kirótt bírságot.

Miklay Jenő Helyenként megduplázódtak a talajművelés költségei -->