Gazdaság

2009.02.04. 16:20

A vaj elleni támadás meg a nagyítós fogyasztó

Ne kajáljunk meg mindent, amit a wellnesmagazinok ilyen-olyan kutatókra hivatkozva táplálkozástudományosan megírnak! Vagyis értékes tápanyagokat divatból ne vonjunk meg magunktól, ugyanakkor tudatos fogyasztókként nézzük meg, honnan és miből van, amit a kosárba teszünk!

Kósa György

Piacgazdaságban élünk, tehát sokszor valamilyen gazdasági érdek, érdekcsoport, konkurencia állhat amögött, ha egyszeriben rossz lesz a sajtója akár egy terméknek, konkrét márkának, akár egy alapvető élelmiszerfajtának, alapanyagnak. Így kezdte ki évtizedekkel ezelőtt az édesítőszerként használt szacharint a cukoripari lobbi, hogy rákot okoz (ami igaz is, ha valaki ötven éven át minden nap a normális mennyiség sokszorosát viszi be a szervezetébe), s hasonlóképpen került később a vaj a célkeresztbe. Egészségtelen, tönkreteszi az érrendszert, mert állati zsiradék: ezzel voltak tele a wellnesz-rovatok és műsorok – nyilván, hogy több étolaj fogyjon.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Unalmas lehet, de érdemes átbogarászni a terméken a kisbetűs szöveget is
[/caption]
Ilyesmikről esett szó egyebek mellett az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) Kecskeméti Városi Szervezetének keddi összejövetelén, amikor dr. Horváth György okleveles vegyész, a szervezet elnöke beszélt élelmiszerbiztonságról, élelmiszerminőségről, s válaszolt a felvetődő kérdésekre. A kecskeméti OFE-sek ugyanis elhatározták, hogy ebben az esztendőben havi rendszerességgel tanácsadó fórumot tartanak az érdeklődő fogyasztóknak. Az első alkalommal a tejtermékekről esett szó, legközelebb, március 3-án pedig a konyhai higiénia lesz terítéken.
A harc tehát igen nagy a fogyasztók kegyeiért az élelmiszerpiacon, ahol rengeteg fölös termék vár eladásra. Vagyis akár szinte minden nap mást és mást állíthatnak, publikálhatnak egy-egy emberi táplálék (összetevő) élettani hatásairól brit vagy amerikai tudósok, kutatók, akik egyáltalán nem megvásárolhatatlanok – figyelmeztetett az élelmiszerminőség tapasztalt szakértője, aki három évtizeden át irányította Bács-Kiskun megyében a minőségellenőrzést. Horváth György szerint a lényeg, hogy egészségesen és változatosan együnk, gondoskodjunk minden olyan alapvető tápanyagról, amire az emberi szervezetnek a kifogástalan működéshez szüksége van. Ugyanakkor a jó fogyasztó kötelességének érzi – lám, neki sem csak jogai vannak! –, hogy figyeljen és folyamatosan képezze is magát, hogy akármit ne adhassanak el neki és másoknak. Mert bár vannak rendszeres hatósági ellenőrzések és vannak különféle minőségbiztosítási rendszerek is, az Európai Unión belül a szabad kereskedelem az úr, vagyis az áruk szabadon áramolhatnak, mozoghatnak az országhatárokon át. Arra sosincs tehát garancia, hogy nem kerül a sarki ABC polcaira valamilyen szennyezett, kifogásolható minőségű, összetételű termék, ami aztán (jobbik esetben) megbukik az élelmiszerbiztonsági vizsgán.

Adalékos adalék

Tetszik–nem tetszik, az adalékanyagokkal együtt kell élnünk, hiszen pont az ellenük berzenkedő fogyasztó elvárásai, igényei okán használja őket az élelmiszeripar – emlékeztet Horváth György. És valóban: a vásárló mindig szép, gusztusos, friss terméket akar hazavinni. S mivel rég nem a középkorban élünk, vagyis nem azt esszük meg, amit a falu határában (a hűbérúr földjein) a közösség megtermelt, illetve felhizlalt, napokat-heteket utazik és várakozik, utazik és megint várakozik egy-egy áru a termőföldtől a feldolgozón, a raktáron és az üzleten át a család asztaláig.
[caption id="" align="alignright" width="270"] Egy igazi ínyencnek az sem mindegy, milyen ivóvízből készült a sör
[/caption]

Egy sörös példa

A gyártó/forgalomba hozó, illetve a származási hely megadásának problémáját a következő példával lehet érzékeltetni. Egy magyar fogyasztó egy népszerű cseh sörmárkát emel le a boltpolcról, aminek dobozán az áll, hogy forgalmazója egy magyar sörgyár, származási helye: az EU. Fogalma sincs tehát, hogy Magyarországon, azaz licenc alapján előállított termékkel van-e dolga (merthogy gyártják a márkát idehaza is), vagy jó szerencséje egy olyan szállítmánnyal hozta össze, amit a licencadó cég eredeti üzemében, azaz cseh földön főztek, és a magyar „partnercég” ezúttal tényleg csak forgalmazó. Márpedig azon sörbarátoknak, akik tudják, hogy mennyi minden múlik az alapanyagok minőségén, elsősorban is a vízén, ez egyáltalán nem mindegy.

Mire figyeljünk vásárláskor?

1. Minden árun kötelező szabatos magyar nyelven feltüntetni a termék pontos megjelölését – az importélelmiszereken is. A márkanév, fantázianév korántsem elegendő.

2. Meg kell adni a termék összetevőit, százalékos arányukat – csökkenő sorrendben –, így az adalékanyagokat és az E-számokat is. Különösen azoknak kell figyelniük, akik egyikre-másikra allergiás tünetekkel reagálnak. (Profi, de rosszul látó tudatos vásárlónál mindig ott a nagyító, mert a cégek ugyan teljesítik a feliratozási előírást, de spórolnak a felülettel, hogy a vásárlóvonzó dizájnelemekre legyen hely a csomagoláson.)

3. Mindig fel kell tüntetni a nettó tömeget, valamint a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési határidőt is (élelmiszereknél nem létező jogi fogalom a szavatossági idő!). Az előírás szerint nem lehet időtartamot megadni, mint régen (pl.: három hónap), hanem a pontos dátumot kell feltüntetni. A minőség-megőrzési határidőt egyébként nagyjából úgy tűzik ki, hogy attól számítva még legalább annyi időn át káros következmények nélkül elfogyasztható legyen a termék, amennyi a gyártástól a lejáratig eltelt idő egyharmada. Ám kereskedelmi forgalomba ennek tudatában sem hozható lejárt határidejű áru, csak éppen nem kell pánikba esnünk, ha találunk a hűtőben egy joghurtot, aminek a fedőfóliáján a tegnapelőtti dátum olvasható.

4. A hatályos jogszabály szerint szerepeltetni kell az árun a gyártót vagy a forgalmazót, ami azt jelenti, hogy akár ez utóbbi is elegendő. Márpedig természetes, hogy a vevő általában az előállítóra (is) kíváncsi. Ahogyan sok fogyasztó információéhségét nem elégíti ki kellőképpen, ha az áru származási helyeként csak annyit adnak meg, hogy EU, így nekik rossz hír, hogy csak az unión kívülről érkező áruknál kötelező a pontos ország megjelölés.

2. Meg kell adni a termék összetevőit, százalékos arányukat – csökkenő sorrendben –, így az adalékanyagokat és az E-számokat is. Különösen azoknak kell figyelniük, akik egyikre-másikra allergiás tünetekkel reagálnak. (Profi, de rosszul látó tudatos vásárlónál mindig ott a nagyító, mert a cégek ugyan teljesítik a feliratozási előírást, de spórolnak a felülettel, hogy a vásárlóvonzó dizájnelemekre legyen hely a csomagoláson.)

3. Mindig fel kell tüntetni a nettó tömeget, valamint a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési határidőt is (élelmiszereknél nem létező jogi fogalom a szavatossági idő!). Az előírás szerint nem lehet időtartamot megadni, mint régen (pl.: három hónap), hanem a pontos dátumot kell feltüntetni. A minőség-megőrzési határidőt egyébként nagyjából úgy tűzik ki, hogy attól számítva még legalább annyi időn át káros következmények nélkül elfogyasztható legyen a termék, amennyi a gyártástól a lejáratig eltelt idő egyharmada. Ám kereskedelmi forgalomba ennek tudatában sem hozható lejárt határidejű áru, csak éppen nem kell pánikba esnünk, ha találunk a hűtőben egy joghurtot, aminek a fedőfóliáján a tegnapelőtti dátum olvasható.

4. A hatályos jogszabály szerint szerepeltetni kell az árun a gyártót vagy a forgalmazót, ami azt jelenti, hogy akár ez utóbbi is elegendő. Márpedig természetes, hogy a vevő általában az előállítóra (is) kíváncsi. Ahogyan sok fogyasztó információéhségét nem elégíti ki kellőképpen, ha az áru származási helyeként csak annyit adnak meg, hogy EU, így nekik rossz hír, hogy csak az unión kívülről érkező áruknál kötelező a pontos ország megjelölés. Unalmas lehet, de érdemes átbogarászni a terméken a kisbetűs szöveget is Egy igazi ínyencnek az sem mindegy, milyen ivóvízből készült a sör -->

Címkék#Kecskemét
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!