A biztosító nem fizet a belvíz okozta károkért

A hazánkban kialakult belvízhelyzet azonban komoly károkat okoz. A napok óta tartó esőzések és havazások miatt több helyen már másodfokú készültséget rendeltek el. Érden ötven lakóház pincéjéből szivattyúzták a vizet. A helyzetet nehezíti, hogy előbb 30 centi hó hullott, majd szakadt az eső, s a fagyott talaj nem volt képes magába szívni a vízmennyiséget. Sok esetben ráadásul a lakosság elmulasztja a ház előtt lévő átereszek kötelező karbantartását, s nem ritkán az árkokat is betömik, hogy kocsibejárót alakítsanak ki a helyén – mondta Szokol Hubert, a városüzemeltetési osztály vezetője az MTI-nek. Állítólag még ebben a hónapban elkészül egy átfogó rendezési terv a hasonló helyzetek megelőzésére, s az érdi önkormányzat elhatározta, hogy az átereszek tisztán tartását célzó ellenőrzéseket is szigorítják a jövőben.

„A víztársulásoknak a tagok tagdíjat fizetnek, pont azért, hogy az ilyen helyzetekben legyen miből finanszírozni a helyreállítást. Sokan viszont arra való hivatkozással nem fizetnek, hogy a társulások semmit nem tesznek az érdekükben. Állami segítség nélkül persze nehéz a károkat enyhíteni” – foglalja össze a helyzetet a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének alelnöke, Bagi Béla. Hozzáteszi, hogy a kártalanításnál általában már beszáll az állam, ám szerinte szükség lenne egy olyan konstrukcióra, amelyben nem csak az érintettek fizetnének, hanem legalább 50 százalékban az állam is, hiszen ez adna garanciát a gazdáknak.

Az Alsó- Tisza- vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizg) vezetője, Dobi László lapunknak úgy nyilatkozott, belvíz esetén az üzemek és az önkormányzatok, valamint a társulatok kezelésében lévő csatornáknak, illetve az állami főművek elvezetőinek is rendben kell lennie ahhoz, hogy hatásosan és gyorsan lehessen kezelni a kritikus időszakot. Ezek a fenti sorrendben gyűjtik össze és vezetik el a csapadék és hólevet. Ha kedvező lenne a folyók vízállása, akkor nem kellene szivattyúkat használni, ám most, hogy minden tetőzik, szükség van a gépek segítségére. „Az elmúlt három napban összesen egy millió köbmétert emeltünk már a területeinkről a folyókba” – mondta Dobi László. Hozzátette: mivel két-háromszáz méter mélyről szállítják fel a vizet, a belvíz az egészségre semmilyen káros hatással nincsen.

Szerdára tetőzött a Tarna, így az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság továbbra is fenntartja a folyó gátjain az elsőfokú árvízvédelmi készültséget. Január 3-án jelentős árhullám indult el a Tarna Heves megyei szakaszán, kedden ezért kellett elrendelni az elsőfokú árvízvédelmi  készültséget. Több településen veszélyeztet házakat a belvíz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol az önkormányzat és a katasztrófavédelemi szakemberek közösen tisztítják az árkokat. A vízelvezető árkokat is meg kell tisztítani, hogy a víz gond nélkül lefolyhasson, illetve hogy az elöntött területről a szivattyúk átemeljék a csapadékot. A Nyékládházán az elolvadt hólé, a feltorlódott víz 12 lakóépületet veszélyeztetett; a településen a polgári védelem az érintett házakat homokzsákokkal veszi körbe, szivattyúzik, illetve a csapadékvíz-elvezető árkok akadálymentesítésével, tisztításával és a víz elterelésével segíti a lakókat.

Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter szerdán bejelentette, jelenleg 385 kilométer hosszan tartanak fenn árvízvédelmi készültséget magyarországi folyószakaszokon, és összesen 40 ezer hektárnyi területet érintenek a belvízgondok. Első fokú árvízi készültség a Zagyván, a Tarnán és a Kettős-Körösön, míg másodfokú riadó a Zagyván lépett életbe. A miniszter azt is hozzátette, jelentősebb árhullámok már tetőztek és levonultak, komolyabb utánpótlást nem várnak a következő napokban.