Szabad a gazda

A régiek közül elsőként Finnország jelenti be az uniós bizottságnak, hogy májusban megnyitja kapuit az új tagállamokból érkező munkavállalók előtt. A finn példát több más ország is követheti, köztük Spanyolország – írja a londoni üzleti napilap, a Financial Times. Tarja Filatov finn munkaügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy kormánya a döntés előtt még tárgyal a szakszervezetekkel és a munkavállalói csoportokkal. „Remélem, azt javasolhatjuk majd a parlamentnek, hogy nincs szükség az átmeneti korlátozások fenntartására” – mondta Filatov.

Finnország – a hazai munkanélküliség csökkenése mellett – a három, a munkaerőpiacát kezdettől megnyitó régi tagállam sikeres tapasztalatai láttán vette fontolóra a korlátozás feloldását. A javaslatban az is szerepet játszik, hogy reményeik szerint így könnyebben ellenőrizhetők lesznek a bevándorlóknak nyújtott fizetések.

Információink szerint 2006. május elsején, vagyis a csatlakozási szerződésben megszabott két éves korlátozási időszak lejártakor Finnországon kívül Dánia és Hollandia, illetve az Európai Gazdasági Térség tajgai közül Norvégia is felszabadítja munkaerőpiacát. A kelet-európai munkavállalókkal szemben alkalmazott korlátozások megkeserítették az új tagállamok tavalyi csatlakozási ünnepségeit. A démonizált „lengyel vízvezetékszerelő” az állásokat és béreket fenyegető nyitott munkaerőpiac veszélyeinek jelképévé vált. Az sem segített, hogy a súlyos munkanélküliséggel küzdő Németországban valóságos hajtóvadászatot indítottak az ott működő magyarországi építőipari vállalkozások ellen.

Az EU-ba újonnan belépett kelet európai országokból egyébként több, mint 290 ezren jelentkeztek munkára Nagy-Britanniában – állítják Brüsszelben novemberi adatokra hivatkozva. A szigetország egyébként nem sokat habozott: a bővítés pillanatától megnyitotta kapuit az újoncok előtt. A szigetországba főként lengyelek érkeztek, s leginkább olyan helyeken alkalmazzák őket, ahova amúgy nehéz lenne munkaerőt találni.

Az EU egyébként nem vállalta fel, hogy különbséget tegyen a csatlakozó országok között. Így a két apró szigetországon, Máltán és Cipruson kívül mind a nyolc új tagállamot ugyanazok a korlátozások sújtják. A brüsszeli adatok szerint Írország 85 ezer, Svédország pedig 22 ezer új munkavállalót vett fel a bővítés óta. Németország és Franciaország azonban, ahol jóval magasabb a munkanélküliek aránya, mint Nagy-Britanniában, nem valószínű, hogy hasonló lépésre szánná magát, s jövőre változtatna álláspontján.

A következő három évben arra sem nagyon számíthatunk, hogy Ausztria megnyitja kapuit az újak előtt. keretes: Svájc még szeptemberben mondott igent A tíz legutóbb az unióhoz csatlakozott ország polgárai szabadon vállalhatnak munkát Svájcban a szeptemberi népszavazás eredményeként. Akkor a voksolók 56 százaléka a munkaerőpiac megnyitása mellett, 44 ellene szavazott; s az „igen”-ek aránya a vártnál jóval nagyobb volt. A svájci kormány és üzleti körök a piaci liberalizáció mellett kampányoltak, míg több politikai erő a munkanélküliség növekedésétől tartva nemleges szavazat leadására buzdított. A győzelem ellenére Svájc 2011-ig kvótákhoz köti a befogadandók számát.