Friss hírek

2005.02.01. 13:48

Művészetek Palotája: olcsóbban sehol nem épül ilyen intézmény, Demján Sándor

A Művészetek Palotája a világon bárhol létesülő hasonló épületegyüttes költségénél legalább 15 százalékkal olcsóbban valósul meg - közölte Demján Sándor, a TriGránit Fejlesztési Rt. elnöke kedden a rendkívüli sajtótájékoztatón.

BAMA

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), a fejlesztő Duna Sétány Székház Kft., a TriGránit csoport tagja és a  szakmai működtetésért felelős Művészetek Palotája Kft. a  beruházásról a sajtóban megjelent téves információk miatt hívott  össze közös, rendkívüli sajtóértekezletet - közölte Takács Ildikó, a  TriGránit Rt. kommunikációs igazgatója.

A Magyar Narancs beperelte a kulturális minisztériumot és a  minisztert a Fővárosi Bíróságon, mert a tárca nem bocsátotta  rendelkezésére a Művészetek Palotája építéséről, finanszírozásáról  kötött szerződéseket. A hetilap, amely szerint a beruházás egy  szerződésmódosítással 31,2 milliárdosból 100 milliárdossá változott,  tájékoztatást kért azokról a megállapodásokról, amelyeket az NKÖM és  a TriGránit érdekeltségi körébe tartozó cégek kötöttek. 

A magát "becsületes építőmesternek" nevező Demján Sándor  felszólította az oknyomozó újságírókat: óvják és féltsék az  adófizetők pénzét, hasonlítsák össze a Művészetek Palotája és  bármely más országban épülő hasonló létesítmény költségeit. 

Demján Sándor kijelentette: a sajtószabadság elkötelezett híve,  a média feladatának tartja azt felkutatni, ha az adófizetők pénzét  feleslegesen költik el. 
"Felajánlotta", a TriGránit kifizeti a különbözetet, ha valaki  olyan, hasonló beruházást talál a világon, amelynek költségeinél a  Művészetek Palotája nem olcsóbb 15 százalékkal. 

"Miért nem hiszik el Önök, hogy vannak olyanok, akiket érdekel  az, hogy milyen lesz Magyarország?" - tette fel a kérdést,  megjegyezve: ez nem az írók és pártpolitikusok kiváltsága. 
Demján Sándor leszögezte: nem történt költségtúllépés. Az  épületegyüttes nemzetközi versenyképességét nem lehet  megkérdőjelezni, és őket az érdekli, hogy a létesítmény  megvalósuljon. Hozzátette, reméli ez az építmény legalább száz évig  megmarad Budapestnek. 

A TriGránit elnöke elmondta, hogy a terület növekedése ellenére  (37.500-ról 53.174 négyzetméterre) a nettó fejlesztési keretösszeg  az eredetileg elfogadott 31,3 milliárd forint maradt. Az eredeti  tízéves bérleti struktúrához képest az új PPP-konstrukcióban a karbantartás, felújítás kockázata és költsége is a magánbefektetőé,  harminc éven keresztül. 

Egy évtized helyett három évtizeden át teljes körű üzemeltetést  vállal a magánszféra, annak minden kockázatával együtt; ez  magyarázza a törvényben felső határként szabott 97,9 milliárd  forintos, beruházásra és működtetésre vonatkozó állami  kötelezettségvállalást. 

A Millenniumi Városközpont, benne a Művészetek Palotájával  kulturális és idegenforgalmi elemekre építő "prototípus  városközpont", amelyet más nagyvárosokban is érdemes megvalósítani.  Közép-Kelet-Európában tizenkét város tervez hasonlót építeni, a  cégcsoportnak ez az "export" az üzlet - mondta Demján Sándor.   

Benedek András, az NKÖM közigazgatási államtitkára azt  hangsúlyozta: gyorsan megépült egy világszínvonalú nemzeti  kulturális intézmény, amelynek a magyar kultúrára felbecsülhetetlen  hatása lesz. (Az építkezés 2002 nyarán kezdődött, a létesítmény idén  március 14-én nyitja meg hivatalosan kapuit a nagyközönség előtt.) 

Az államtitkár a projekt átláthatósága kapcsán arról  biztosított, hogy az új szerződés - az NKÖM a beruházóval a hosszú  távú bérletről és üzemeltetésről "rendelkezésre tartási szerződést"  köt, a tárca harminc év határozott időtartamra bérli a beruházó  által üzemeltetett épületegyüttest - az interneten is hozzáférhető  lesz. A minisztérium maximális transzparenciára törekszik - szögezte  le. 

Benedek András arról is szólt, hogy az intézmény kiváló  minőségű, a művészek világából a próbaüzem időszakában már nagyon  sok pozitív visszajelzés érkezett. 
Kiss Imre, a Művészetek Palotája vezérigazgatója "sok  félreértés" eloszlatására közölte: a beköltöző Ludwig Múzeum, a  Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, valamint a  Nemzeti Táncszínház három önálló intézmény, és "az életükbe nem  akarunk, nem is tudnánk beleszólni". Kissé túlzónak nevezte a  "függetlenségféltő" cikkeket.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!