A Szaturnus új feladatokat tartogat

A Szaturnuszra az erők összegyűjtése jellemző. Lelki szinten a koncentráció, a kitartás – végeredményben az állandóságra törekvés felel meg ennek a bolygónak. Az élet minden szintjén (vagyis a bennünk és rajtunk kívül) működő törvényszerűségek meghatározó eleme.

Mindig kíséri egyfajta sorsszerűség, elkerülhetetlenség, ezért a Nap nagy ellenlábasának tekinthető, ami kifejeződik a kettejük által képviselt szabadság és szükségszerűség, illetve az én autonómiája és függő viszonyai közötti feszültségben – írja Fritz Riemann az Útmutató asztrológia című könyvében, hozzátéve: ez a problematika tragikussá fokozódhat, ha e két ellenerő a horoszkópban egymással élesen szemben áll.

A Szaturnusz törvényszerű folyamatokban, a struktúrákból adódó korlátozásokban és változtathatatlan függőségekben rögzíti, és a meghitt, ismert dolgok tartósságára és megismétlésére ösztönzi az embert, aki ilyenkor olyasféle sebezhetetlenségre törekszik, mint a Nibelung mondakör Siegfriedje, amikor megfürdött a sárkány vérében.

Függőségeink elfogadásával, az elkerülhetetlen szükségszerűség előtti meghajlással hozzásegít a valóság felismeréséhez és elfogadásához, s ezzel felnőtté a válás, azaz a gyermeki vágyvilágból való kilépés fontos tényezője.

Akinek a Szaturnusz a képlete I. házában áll, vagy aki a Szaturnusz uralma alatt álló Bak jegy szülötte, az megköveteli, hogy a teljesítménye alapján ítéljék meg. Hiányzik belőle a játékosság, a lazaság. Az alkotás a Szaturnusz hatása alatt kötelezettség. Az ember keresi magának a „nagy feladatokat”, azaz jóval nagyobbat, mint amit ember el tud viselni. És büszke, ha mégis teljesíti, de lelke mélyén ekkor is elégedetlen.

Akinek a képletében a Hold áll a Szaturnusz uralma alatt álló Bak jegyében, annak lelki és érzelmi beállítottsága szögletes, rideg, visszafogott, vagy búskomor. Gyakran érzi úgy, hogy mellőzik, kihasználják, nem értik meg. Elnyomottnak könyveli el magát, miközben sokszor többet gyűjt össze magának, mint azok, akiket irigyel.
Igen, az állandó becsvágy általában elégedetlenséget szül, így semminek nem tud igazán örülni. A negatív ingerekre fogékonyabb, az életvidám, pozitív dolgokat leszólja, megveti, csak azért, mert nem elég nehéz és nyomasztó.
Riemann szerint a Szaturnusz uralma alatt álló emberek úgy alakítják a dolgokat, hogy azok mindenképpen problémává váljanak, mintha csak a ráfordított fáradozás már önmagában rátermettségét bizonyítaná.
Gyakran azt a benyomást igyekszik kelteni, mintha mindent megtenne mások érdekében, csakhogy amit tesz, azért folyamatosan hálára számít. A siker és a hatalom számára mágikus szavak, önértékelése szinte kizárólag az elért teljesítménytől függ, és nem szívesen hagyja, hogy segítsenek neki. A baj az, ha ezt a teljesítménykényszert külső kényszerként éli meg akkor is, amikor az a lelkéből fakad.

A Szaturnusz uralma alatt felnövő gyermekkel szemben bűnt követ el az a szülő, aki plusz-teljesítményekre ösztönzi, túlzott elvárásokat támaszt felé.
Azok a nők pedig, akiknek a Szaturnusz az I. házában van, vagy aki Bak aszcendensű, esetleg a Napjegye Bak, bizony meglehetősen hűvösek. Inkább szigorú úrnők, mint bájos partnerek. Önmagát áltatja azzal, hogy a kötelességeket a körülmények kényszerítik rá, s az ezzel járó nagy felelősséget, amely alól ugyancsak lehetetlen kibújni – ugyanakkor valódi mozgató rugója nem ez, hanem a gyakran elképesztő mértékű hatalomvágy. Egyúttal kivonják magukat a könnyed társasági életből, embertársi kapcsolatokból, mert azokban bizonytalannak és gyámoltalannak bizonyulnak.

Ha részletesen foglalkozunk a Szaturnusz hatásaival, akkor sok paradoxonba botlunk. Nagyon büszkeséget válthat ki, de a fájdalmas bukás által a szerénység erényével is megajándékozhat. Mindig megmutatja a belső valóságot, növeli a lelki nagyságot. A Szaturnusz a tökéletesedés nagy bolygója. Az ő uralma alatt semmi nem kicsi és semmi nem nagy, mivel lassan mozgó bolygó, „van türelme” az ember belső növekedését kivárni. Próbára tesz és megkísért mindenkit, de ezek nélkül a kísértések nélkül a lélek sosem tenne szert szilárdságra, biztonságra és hatalomra.

A Szaturnusz tavaly belépett a Mérleg jegybe, de tavasszal hátráló mozgásban visszatért előző állomáshelyére, a Szűz jegybe, de augusztusban végérvényesen elhagyta, és mostantól a Mérleg jegyet járja majd végig.
A Szaturnuszt felfedezése óta félik az emberek. Akadályozó, nehézségeket generáló bolygóként jegyezték az ősi korok asztrológusai. „A nagy tanítómester” – vagy másik nevén „Az idők ura” nem osztogatja könnyen se a lehetőségeket, se a szerencsét. Sok-sok akadályt gördít az emberek elé, de az is igaz, hogy aki legyőzi az akadályokat, azt igenis jutalmazza. Tartósan! A szaturnuszi siker hosszú távra szól.

Eddig a Szűz jegyből „osztotta a feladatokat”, mostantól viszont a Mérlegen vonul át, és már nem annyira a hétköznapi teendőkre, sokkal inkább a szellemiekre terelődik a hangsúly, Mérleg ugyanis levegő-jegy, a logikus gondolkodás analógiája. A levegős jegy szülötteire tárgyilagosság, vagy az élet hétköznapi közegétől való elszakadás képessége jellemző.
Az ezoterikus világban jól ismert alapelv, hogy a gondolat minden megnyilvánulásnak az alapja, amit tudományosan csak azon az emberi viselkedésen keresztül lehet bizonyítani, hogy az egyénnek először meg kell fogalmaznia valamit, mielőtt érzelmekkel kötődhetne hozzá, majd kézzelfogható formában is megnyilváníthatná. Nagyon keveset tudunk a gondolatok valódi erejéről, de kutatások során már kiderült, hogy a koncentrált gondolattal a fizikai formát is meg lehet változtatni, és közvetítés nélkül is lehet kommunikálni – ezt nevezzük telepátiának.

A levegős jegyek az emberi elme teremtő képességének óriási lehetőségével kapcsolatosak, de ez nem azt jelenti, hogy mindenki tud is élni a sors kínálta lehetőségekkel. Gyakori, hogy valakinek a képletében a bolygók főleg levegő-jegyekben állnak, ez azonban még nem jelenti feltétlenül, hogy sziporkázó elme. Viszont sokkal érzékenyebb, és másképp éli meg a csalódásokat, mint a testi vagy érzelmi szinttel azonosuló embertársai.

A Mérlegben levő Szaturnusz a teremtő gondolatokkal kapcsolatos csalódásokon keresztül ösztönöz, a gondolatokkal való teremtés kifinomultabb és határozottabb képességét hívja elő, és arra ösztönöz, hogy a gondolatokat a lelki egység megteremtésének eszközeként használja az ember.

-->