Egészség

2019.05.31. 08:14

Sokkal ártalmasabb a szmog, mint gondoltuk

Azt, hogy a szmog káros az egészségünkre, nem új dolog. Az azonban, hogy a légszennyezés nem „csak” a tüdőnket és a szívünket betegíti meg, hanem gyakorlatilag valamennyi szervünket károsítja, egy nemrég publikált összehasonlító elemzésből derült ki.

Fábos Erika

Forrás: Shutterstock

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a földünk lakosságának 90 százaléka szenved valamilyen mértékben a légszennyezéstől. A friss számok szerint a korábban becsültnek a duplája, évi 8,8 millió ember hal meg idő előtt a szennyezett levegő miatt, ezzel a szmog nagyobb gyilkossá lépett elő, mint a dohányzás – figyelmeztet a Vasárnap Reggel című hétvégi magazin múlt hétvégi száma.

Rossz fűtés? Mintha dohányoznánk

Magyarországon a 2001-2002 óta működik automata légszennyezettségi mérőhálózat 34 város 54 mérőpontján. Előtte – az 1970-es évektől – manuális módszerekkel vizsgálták a levegő minőségét. Az adatok szerint nálunk a szennyezettség az Európai Unió országai átlagának megfelelő, annak ellenére, hogy hazánk földrajzi elhelyezkedése kedvezőtlen, mivel a Kárpát-medence nem eléggé széljárta ahhoz, hogy kitakarítsa belőle a káros anyagokat a szél. Észak-Magyarországon, a Sajó völgyében és a nagyvárosokban rendszeresen okoz gondot a szálló por; igaz, az elmúlt tíz évben ennek és a nitrogén-oxidoknak is csökkent a mértéke hazánkban.

A legnagyobb problémát még mindig a fűtésből eredő kibocsátás okozza, főként a kisebb városokban, falvakban, kertes házas övezetekben, fafűtés esetén. Még az egészen kicsi, ritkán lakott településeken is egészségügyi határ feletti értékek mutathatók ki a fűtési időszakban, vagyis az évnek legalább hat hónapjában. Sok helyen a háztartási hulladék egy részét is elégetik ilyenkor, márpedig a műanyag palackok, festett vagy préselt lemezből készült famaradékok különösen sok rákkeltő (poliaromás szénhidrogén) szennyezést okoznak. A szmog olyan hatással van a szervezetünkre, mint a cigarettafüst, ahhoz hasonlítható ilyenkor a levegő, mintha folyamatosan egy gyenge cigarettát szívnánk.

Veszélyesség szempontjából négy csoportba sorolják a szennyezettség mértékét. Ha a levegőben lévő szállópor koncentrációja 100 mikrogramm fölé emelkedik köbméterenként, már mindenkinek tanácsos zárt térben maradnia. Szellőztetni is csak rövid ideig, hajnalban és késő éjszaka ajánlott.

Minél kisebb, annál veszélyesebb

Az eddig is ismert volt, hogy a szálló por főként a légúti nyálkahártyát károsítja, folyamatos irritációt, majd gyulladást okoz. Szemkönnyezés, orrfolyás, torokkaparás, köhögés, tüsszentés – ezek azok a jelek, amelyekből arra következtethetünk, hogy szervezetünket zavarja a levegő rossz minősége. Mucsi János tüdőgyógyász azt mondta: a levegőben található részecske átmérője meghatározza, hogy milyen mélyen képes behatolni az emberi szervezetbe. A 10 mikrogrammnál nagyobbak a felső légutaknál elakadnak, de az ennél kisebbek már akadálytalanul bejutnak a hörgők közé is. A legveszélyesebbek pedig a 2,5 mikrogrammnál kisebb, ultrafinom részecskék, amelyek akadálytalanul képesek eljutni a léghólyagocskákba, onnan a véráramba is, eljutva így a testünk valamennyi sejtjéhez, akut és krónikus fertőzéseket okozhatnak minden szervünkben.

Ez van a szmogban

A 0,1 mikrométernél kisebb szmogrészecskék üzemanyagok égéstermékeiből és dohányfüstből származnak. A 0,1-2,5 mikrométer átmérőjűek pedig erőművekből, háztartási kazánokból, fűtésrendszerekből. Míg a 2,5-10 mikrométer közötti részecskéket hívjuk szálló pornak.

A legújabb kutatás szerint így a szmog a szív- és tüdőbetegségeken túl közrejátszhat cukorbetegség, demencia, májprobléma, húgyhólyagrák ialakulásában, okozhatja a csontok törékennyé válását és bőrbetegségeket is. A légszennyezést megsínyli a felnőttek termékenysége, de a gyerekek és a magzatok egészsége is.

A kutatást vezető Dean Schraufnagel, a chicagói University of Illinois professzora mindehhez annyit tett hozzá, hogy ha valami kimaradt a tanulmányból, az valószínűleg nem azt jelenti, hogy az adott szervet megkímélik a részecskék, hanem egyszerűen azt, hogy a kérdéses szerv károsodását egyelőre nem vizsgálták meg. Maria Neira, a WHO közegészségügyi és környezetvédelmi igazgatója szerint pedig a jövőbeli kutatások a szmog emberi testre gyakorolt még pusztítóbb hatásait mutatják majd ki, még erősebb bizonyítékokkal szolgálva arra, hogy kapcsolat áll fenn a légszennyezés és a Parkinson-kór, valamint az autizmus között.

Hogyan károsítja szervezetünket a légszennyezettség?

A kutatók azt is leírták, melyik szervünkre hogyan hat a légszennyezettség. Elsőként a nyálkahártya-irritáció figyelhető meg, köhögést, könnyezést vált ki. A következő legveszélyeztetettebb szerveink a tüdő és a szív. Szinte azonnal károsít, amint belélegezzük az ultrafinom részecskékkel terhelt levegőt. Elsőként a légzőszerveink károsodnak, krónikus gégegyulladással, tüdőtágulattal, asztmával, tüdőrákkal is számolnunk kell. Számos bizonyíték van arra, hogy a szmogos levegő a szívet is károsítja: szűkülnek az artériák, gyengülnek a szívizmok, emelkedik a vérnyomás, megnő a szívroham esélye. A ritmuszavarok, szívelégtelenség tünetei fokozódhatnak, ahogy a vérrögképződés veszélye is.

És ez még nem minden: állatmegfigyelések eredményei mutatják, hogy a szaglóidegeken keresztül a káros részecskék egyenesen az agyba is eljuthatnak, és egyre több kutatási eredmény utal arra is, hogy az ultrafinom részecskék a génműködést is megváltoztatják. Fokozódik a vér alvadékonysága, növekszik a vérrögképződés veszélye, megnő a sztrók esélye. A tartós légszennyezettség hozzájárul a demencia kialakulásához, az intelligenciaszint csökkenéséhez, és hosszú távon növeli a tüdőrák kockázatát.

Borítókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!