Szavazásértékelés

2019.01.17. 10:44

Olvasóink zöme nem a jégpálya ördöge

Erős a gyanúnk, hogy a sörkorcsolya hazánkban még mindig népszerűbb a gyors- és műkorcsolyánál.

Bár első körben azt gondolnánk, hogy a magyar emberek körében üdvözlendő bármi, ami jobban csúszik, úgy tűnik, hogy a jégpályák jelentik az íratlan szabályt erősítő kivételt. Igaz, hogy nem vagyunk egy télisport-nagyhatalom, de földrajzi viszonyainkhoz képest igen szép eredményeket értünk már el korábban is a jégen – emlékezzünk csak Sebestyén Júlia vagy Póth Diána műkorcsolyázóink sikereire, vagy Szuper Levente és a magyar hokisok elképesztő diadalmeneteire. Az pedig, amit az elmúlt napokban a gyorskorcsolyázó Liu fivérek műveltek, illetve az olimpiai bajnok magyar gyorskoriváltó produkált a hollandiai Dordrechtben rendezett Eb-n (négy arany-, négy ezüst- és egy bronzérem, összesen 9 dobogós helyezés!), a legszebb jégvirágos álmainkat is felülmúlta.

Mindemellett egyre több a kiépített korcsolyapálya is itthon, tehát

mínuszok idején már nem csak azok bányászhatják elő a pincéből a koriélező köszörűt, akik befagyásra hajlamos természetes vizek közelében élnek.

A fentiek nyomán arra gondoltunk, megkérdezzük olvasóinkat: ezen a télen nyertek-e újabb motivációt arra, hogy a jégeralsót és a korit felkötve mintákat karistoljanak a tó/pálya/utcai pocsolya stb. jegére.

A megadott válaszokból azonban kiderül: a többséget még a Liu fivéreknek sem sikerült kirobbantani a forralt bor mellől. Hiába, no, nem vagyunk egy fagyhoz szokott nemzet, itt keleten a kikeletnek nagyobb a keletje (elnézést! – a szerk.) A voksolók 49%-a ugyanis így vallott: Nem bírom a sikamlós terepet, inkább forralt borozom.

Nehezen tudunk vitatkozni azokkal, akik úgy érzik, inkább biztos talajt kívánnak a talpuk alá, mintsem kék-zöld foltokat az ülepükre.

Számukra a jég verés: bármilyen formában érkezzék is, igazi istencsapása.

" />

Nem így az a négy százalék, akiben igenis lángra lobbant a lelkesedés parazsa a gyorskorisok Eb-sikerei nyomán. A fiúk lelkesítenek, újra koriéleken táncolok! – nyilatkoztak e szavazóink, akik percről percre nyomon követték Liu Shaolin Sándorékat, és egy-egy bezsebelt érem után heves harci kiáltásokkal törtek elő a nappali kanapé rejtekéből a városi jégpályának nevezett grundra, hogy ott egymás között házifutamokat rendezve döntsék el, ki legyen a beforraltborozva-bójakerülgetés helyi bajnoka.

" />

Népünk soraiban mindig is szép számmal akadtak olyanok, akik bár józan önkritikára való képességről tettek tanúbizonyságot, sosem voltak hajlandóak elfogadni a „túl kicsik vagyunk” negatív nemzetsztereotípiát, ezért bátran toppantak a tettek (jég)mezejére.

Ilyen lelkülettel bírnak azon olvasóink (35%) is, akik bevallásuk szerint a csetlő-botlók táborát erősítik, mégis büszkén vallják, hogy ők a jég hátán is megélnek:

bár teljesítményük néha a Toldi első versszakaira emlékeztet (vö. „Egy, csak egy legény van talpon a vidéken”), igen dicséretes módon nem adják fel a próbálkozást, újra és újra korit kötnek, úgy igyekeznek nem csak araszolni, de egyenesen suhanni a jégen.

" />

Örömmel és persze némi irigységgel vettük tudomásul, hogy olvasóink 12%-a pedig az abszolút profi kategóriába tartozik. Ők nemes egyszerűséggel így vallottak: Csak annyit mondok: tripla leszúrt rittberger. Meggyőződésünk, hogy e kijelentésükkel nem sorozatgyilkosság elkövetéséről tettek beismerő vallomást, hanem önmagukat rendszeresen jégre téve megszerzett, mesterfokozatú technikai tudásukat fitogtatták vele.

" />

Valószínűleg ők azok, akik játszi könnyedséggel táncolnak pengeélen és járnak vékony jégen, már-már magától értetődően „halacskáznak” akár hátrafelé is, párban is ámulatba ejtő mozdulatokra képesek, és ők azok, akiknek a pályamester megengedi, hogy még zárás után is maradjanak néhány percig.

Borítókép: illusztráció. Fotó: Shutterstock

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!