tisztelet

2019.09.16. 09:00

Kuruc hagyományokat őriznek a salánkiak

A kárpátaljai kis falu közössége immár három évszázada hűen őrzi a szabadságharc eszmeiségét és a hősök emlékét.

Az egykori Ugocsa vármegye központjától, Nagyszőlőstől alig 20 km-re található a kuruc hagyományait mind a mai napig féltve őrző, háromezer lakosú, csaknem színmagyar Salánk.

A falu történelme szorosan összefügg II. Rákóczi Ferenc nevével és az általa vezetett szabadságharccal.

A hagyomány szerint Esze Tamás és Kis Albert kuruc serege a salánki Nagyerdőből indult Verecke felé, hogy találkozzon a Lengyelországból hazatérő Rákóczival, aki a fegyveres harc élére állt.

„2011-ben egy nagyszabású rendezvényt bonyolítottunk le, amikor is emlékkonferencia, ünnepi istentisztelet keretében visszaemlékeztünk mindarra, ami 300 évvel azelőtt történt itt, Salánkon” – mesélte a Kárpát Expressz kamerái előtt Balogh Attila, a salánki református lelkész. Az M1 aktuális csatorna kulturális műsorának stábja nemrég a kárpátaljai faluban járt.

Bacskai József, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott, áldott az a nép, akinek ilyen vezetői vannak, és áldottak azok a vezetők, akiket a nép az emlékezetében tart.

„Szent István királyunkat emlékezetében tartja az országunk alapításáért a népünk, Szent Lászlót azért, mert megőrizte Szent Istvánnak az örökségét. Rákóczit azért, mert ő is azt tűzte a zászlójára, hogy Istennel a hazáért és a szabadságért. Ezt az eszmét a mai salánkiak őrzik” – mondta.

A kuruc szabadságharc szomorú zárófelvonásának is Salánk adott otthont 1711 februárjában.

Rákóczi ide hívta össze tanácskozásra erdélyi tanácsosait és a magyarországi szenátorokat, hogy választ adjanak a császáriak békefeltételeire.

Természetesen elkísérte őt főkamarása és legodaadóbb híve, Mikes Kelemen, aki egy kis tiszta vizű forrásból, népies nevén a „Nyikes kútjából” hordta az ivóvizet az urának. 1991. május 26-án a felújított Mikes-kút mellett emlékhelyet avattak fel. Igaz, vandál kezek eltávolították az obeliszk eredeti, vörösrézből készült emléktábláját, de 1993-tól azt márványtábla pótolja.

2003-ban a falu központjában felállították Rákóczi szobrát, majd az emlékparkban helyet kapott Szent István szobra és Mikes Kelemen domborműve is.

Tragikus emlék a falu történetéből: 1944 őszén a sztalinisták 301 férfit hurcoltak el málenykij robotra, közülük 59-en odavesztek, nevüket emléktábla őrzi.

„Itt az alkalom, hogy megmutassuk: a jelenben felnézünk a múltra és így próbálunk élni. Talán a jövőben így néznek majd ránk fel a gyermekeink, a fiataljaink is, hogy »voltak őseink, kiálltak, tették a dolgukat«” – véli Aljohin Viktor, Salánk polgármestere.

A Rákóczi-emlékév keretein belül idén augusztusban újabb emlékművel gazdagodott Salánk.

A település központjában felállított, az utolsó kuruc országgyűlésre emlékeztető dombormű magyar kormányzati támogatással készült.

„Kárpátalján élő kultusza van Rákóczinak. Ez azt jelenti, hogy nem csak egy múltbéli eseményről van szó, hanem egy nem múló fénnyel világító útjelzőről, amely nem csak a múltból a jelenbe, hanem a jelenből a jövőbe is világít. Ez pedig nem lehet más mint az alázat, a hűség – gondoljunk csak Rákóczi Rodostóban megírt imáira – és az, hogy mindig meg tudjunk maradni, minden nehézség árán annak, amelynek a Teremtő bennünket teremtett” – hangsúlyozta Grezsa István miniszteri biztos.

A kárpátaljai Rákóczi-kultusz 2013-ban felkerült a Külhoni Értéktár Nemzeti Értékeinek Listájára, egyebek között a Vereckei Honfoglalási emlékmű és még egy helyi büszkeség, a salánki hordó társaságában. Kárpátalján a Nagyságos Fejedelem a mai napig rendkívüli tiszteletnek örvend a magyar és a ruszin lakosság körében egyaránt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!