tanulmány

2019.11.16. 15:42

Az eurázsiai sztyeppéről érkeztek a hun, avar és honfoglaló magyar nomádok

Jelentősen befolyásolták a Kárpát-medence politikai viszonyait és etnikai összetételét.

Forrás: Magyarságkutató Intézet / Facebook

Megjelent a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatójának és kutató munkatársainak a legújabb publikációja: Apai ágú (Y-kromoszómás) haplocsoportok a Kárpát-medencében feltárt hun, avar és honfoglalás kori leletekből címmel (eredeti cím: Y-chromosome haplogroups from Hun, Avar and conquering Hungarian period nomadic people of the Carpathian Basin).

A tanulmány szerint a hun, avar és honfoglaló magyar nomád népességek pontos eredetét nem ismerjük, csak annyi bizonyos, hogy az eurázsiai sztyeppéről érkezett a Kárpát-medencébe és jelentősen befolyásolták annak politikai viszonyait és etnikai összetételét. A fenti népességek genetikai rokonságának felderítése során a kutatók 49 leletnek határozták meg az Y kromoszómás haplocsoportját valamint olyan autoszómás lókuszait, amelyek alkalmasak a földrajzi származás megállapítására. A vizsgált leletek többsége valószínűleg minden korszakból a hatalmi/katonai elitet képviselte.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=2450724561723698&id=1908907959238697

A hun kori leletek haplocsoportjai alátámasztják az európai hunok hsziungnu (ázsiai hun) származását. Az avar kori leletek többsége kelet-eurázsiai Y-haplocsoportokat hordoz, ami a ma élő északkelet-szibériai és burját népességre jellemző, és autoszómás lókuszaik többnyire keveredés mentes ázsiai összetételt mutattak.

Ezzel szemben a honfoglaló magyarság egy vegyes összetételű népességnek mutatkozott, amely tiszta európai, tiszta ázsiai, valamint kevert genetikai összetételű emberekből állt, ami egy viszonylag frissen összeállt csoport benyomását kelti.

Változatos összetételű apai és anyai vonalaik azt mutatják, hogy a férfiak és nők ugyanazon régiókból származtak; Közép és Belső-Ázsiából, valamint az európai pontuszi-kaszpi sztyeppéről.

A tudományos cikk a Nature kiadónál, a Scietific Reports szakfolyóiratban jelent meg.

A Magyarságkutató Intézet évkönyvében a tudományos cikk magyar nyelven lesz elérhető.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!