Ázsiából jött a tudás

2019.05.01. 07:34

Honnan eredhet a Stonehenge titka?

Rituális vadászatok, közös ünnepi étkezések helyszíne lehetett az építmény.

Fábos Erika

Újkőkorszak Stonehenge hatalmas kőoszlopai évszázadok óta fejtörésre késztetik az embereket. Számos elmélet született már, nem kevesen egyenesen földönkívüliek építményének tartják. A tudományos életben is több elmélet kering, nemrég született egy újabb – olvasható a Vasárnap Reggel legutóbbi számában.

Mire szolgált Stonehenge?

A világ egyik leghíresebb őskori építménye, mégis alig-alig tudunk biztosat építésének körülményeiről és annak funkciójáról. A nemrégiben feltárt leletek – pattintott kőeszközök, nyílhegyek, csonttöredékek, lakóház maradványok – azt bizonyítják, hogy a vidék a hatalmas őstulokcsordák élettere is volt, így a rituális vadászatokra itt került sor. Később közös ünnepi programokra – főként étkezésekre – használta az akkori ember a helyszínt, és ehhez a tevékenyéghez köthető a monumentális kőépítmény megalkotása is.

Londoni kutatók az Angliában talált, az újkőkorszakból eredeztethető, emberi maradványok DNS-szerkezetét hasonlították össze az Európa többi részén talált, ugyanebből a korból származó maradványokkal. Az elemzés szerint a vizsgált emberek

a mai Törökország területén található Anatóliából indultak el, először az Ibériai-félszigetig mentek, majd onnan vették észak felé az irányt, és időszámításunk előtt 4000 környékén értek el Nagy-Britanniába.

Az eddig is tudott volt, hogy Anatóliából időszámításunk előtt 6000 környékén egy komolyabb népvándorlás indult el Európa felé, ahol addig leginkább csak kisebb utazó törzsek éltek, akik gyűjtögető, vadászó-halászó életmódot folytattak. Az Anatóliából ide érkező népcsoportok voltak azok, akik a szervezettebb gazdálkodás alapjait megteremtették. Egy részük a Duna vonalát követte, de voltak, akik elindultak a mediterrán vidékek felé. Az ásatásokon talált maradványok elemzése szerint ebből a vonalból származnak a Britanniában talált emberi maradványok is, amelyek a spanyol és a portugál, azaz ibériai mintákkal mutattak egyezést. A vizsgálatok szerint a sziget nyugati partjainál érkeztek Britanniába, és minden bizonnyal ők voltak azok, akik a monumentális kőépítmények hagyományát megteremtették a szigeten, azaz nekik köszönhető a Stonehenge is.

A Londoni Természettudományi Múzeum DNS-szakértője, a tanulmány egyik társszerzője azt is elmondta, hogy nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a szigeten élő őslakosok és az ide érkező hódítók keveredtek volna. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban egymástól elszigetelve éltek vagy hogy a hódítók leigázták volna az ott élőket, inkább azt bizonyíthatja, hogy csak elenyésző számban éltek kisebb csoportok a szigeten. Mark Thomas professzor azt is elmondta, hogy valószínűleg mire a Brit szigetekhez értek, már kitapasztalták a környezeti sajátosságokat, és megvolt minden szerszámuk ahhoz is, hogy a szigeten is gyorsan nekikezdhessenek a növénytermesztésnek, és emiatt lehet az is, hogy ez a csoport lett a domináns.

A legrégebbi brit emberi maradvány egyébként időszámításunk előtt 7100-ból származhat, a rekonstrukciós vizsgálatok alapján sötét bőre és kék szeme lehetett, míg a későbbi hódítókra ez nem volt jellemző, ők inkább világosabb bőrűek és sötét szeműek voltak. De Thomas professzor azt is hozzátette, hogy az első hódítók után néhány száz év múlva egy újabb csoport érkezett Európa felől, így egy újabb módosulás következett be a génállományban.

Kövek a kő nélküli pusztában

Hogy hogyan kerültek a hatalmas sziklák a mai helyszínre? A University College London régészeinek új felfedezése szerint Stonehenge kövei a Nyugat-Walesben található Preseli-dombságból származnak, ami a kőépítmény helyétől mintegy 230 kilométerre található. Ha az elmélet helyesnek bizonyul, azzal megcáfolja az utóbbi két évtizedben legnépszerűbb teóriát, amely szerint a kőtömböket a tengeren, majd szárazföldön szállították Wiltshire megyébe. Azonosították azt a helyet is, ahol a stonehenge-i köveket valószínűleg bányászták, és a lelőhelyen találtak faszént is, amely a szénizotópos kormeghatározás szerint az i. e. 4. évezredből származik.

Borítókép: Látogatók a Stonehenge-nél 2017. június 21-én

Ezek is érdekelhetik