Újabb Facebook-botrány

2018.12.20. 13:00

Bizonyították a Facebookról, amit mindig sejtettünk

Milyen érdekes: miután a PC vagy a mobil böngészőjében kerestünk, mondjuk horgászbotot, akkor rövidesen a Facebookon is kezdtek pecás hirdetések özönleni. És fordítva.

Kép: Shutterstock

Elcsépelt mondás, de milyen igaz: ha valamiért nem fizetsz, te magad vagy a termék.

A személyes adatokkal való kereskedelem ennek a kornak a legértékesebb árucikke: minél többet, minél nagyobb mélységben és részletességgel tud a szolgáltató a felhasználóiról, annál pontosabban célozza meg a hirdetéseivel.

Nem is lenne ez akkora baj, ha csupán a horgászok és társaik kapnának az érdeklődésükhöz illő termékeket a weboldalakon. Csak, mint az év számtalan botrányából kiderült, olyan személyes, világnézeti, politikai, intim magánéleti, vagy éppenséggel a pénztárcánkat érintő adatokról terjednek szabadon információk, amelyek alkalmanként túlzás nélkül veszélyeztetik a személyes szabadságot, biztonságot.

Kép: Shutterstock

Most a The New York Times tett közzé több száz oldalnyi dokumentumot, amelyből kiderül, hogy a Facebookot nem kell feltörni: évek óta árusítja az adatainkat a technológiai óriásoknak.

Kiderül, hogy a közösségi oldal sokkal teljesebb hozzáférést nyújtott számos nem kispályás nagyvállalatnak – olyanoknak, mint a Microsoft, Amazon, Spotify és mások –, mint azt bármikor is gondoltuk volna.

A csere minden együttműködő óriásnak előnyös volt

A robbanásszerűen növekvő, immáron 2,2 milliárd felhasználóval rendelkező Facebooknak egyre több felhasználója lett és emelhette hirdetési tarifáit, a partner hirdetők pedig egyre hatékonyabban alkalmazhatták a vásárolt felületeket.

Csakhogy itt nem állt meg a dolog: a Facebook regisztrált felhasználóin keresztül el lehetett jutni a nem is regisztrált ismerősökig, az egészen más eszközökön és weboldalakra kapcsolódó személyekig.

A The New York Times anyagai alapján a Facebook lehetővé tette például a Microsoft Bing keresőnek, hogy a felhasználók ismerőseinek nevét lássák.

A cikk azt az orwelli állítást rögzíti, hogy a Netflix és a Spotify elolvashatta a Facebook felhasználók privát üzeneteit.

Ezen kívül például megengedték az Amazonnak, hogy megtudja a felhasználók ismerőseinek a nevét, elérhetőségeit, valamint sokáig a Yahoo-nak, hogy láthassa az ismerősök hozzászólásait. (Bár ez utóbbit a Facebook kifejezetten tagadta.)

Pedig Mark Zuckerberg vezérigazgató még az első botrány idején biztosította az amerikai törvényhozókat, hogy az emberek „teljes mértékben ellenőrizhetik” mindazt, amit a Facebookon megosztanak.

Összességében a lap dokumentumai alapján 150 vállalat – legtöbbjük technikai vállalkozás, online kiskereskedők és szórakoztató oldalak, de akadnak bőven autógyártók és médiaszervezetek – úgymond hasznosította a többszáz milliónyi emberről átadott információkat.

A legrégebbi megállapodásaik 2017-ig érvényben voltak, s jó pár áthúzódott erre az esztendőre is.

A személyes adatok árusítása lett a 21. század olaja

Ez az árucikk, ami a gazdasági növekedés motorját jelenti, vagyis mérhetetlen, milliárdos erőforrás azoknak, akik hatékonyan használhatják ki az információkat. Az Interactive Advertising Bureau szerint csak az amerikai vállalatok 2018 végéig mintegy 20 milliárd dollárt költenek fogyasztói adatok megszerzésére és feldolgozására.

Annál jobb és pontosabb adatokkal pedig kevés vállalat rendelkezik, mint a Google és riválisa, a Facebook. Népszerű termékeik bepillantást engednek milliárdok életébe, és uralhatják a digitális reklámpiacot.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!