A Nap közelében jár a Solar Orbiter űrszonda

A kitöréseket – a Nap koronakidobódásait – még februárban rögzítette az amerikai NASA és az ESA 2020 februárjában felbocsátott napszondája. Még mindig elemzik.

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A szondát az ESA Darmstadtban lévő Európai Repülésirányító Központjából (Esoc) vezérelik.

2021. február 10-én az űreszköz a Föld és a Nap távolságának feléhez ért, a kutatóknak ekkor nyílt lehetőségük arra, hogy megfigyeléseket végezzenek, ellenőrizzék a műszerbeállításokat, hogy a misszió novemberben kezdődő tudományos fázisára a lehető legjobban előkészüljenek.

Ekkor a pálya Naphoz közeli pontján

a Solar Orbiter a Földről nézve „a Nap mögött” volt, ami megnehezítette az adatközvetítést,

ezért tartott ilyen hosszú ideig az adatok letöltése, elemzésüket még mindig végzik.

The February CMEs were also seen by " target="_blank" rel="noopener noreferrer">@esa Proba-2, ESA/NASA SOHO & @NASA STEREO-A from other locations around the Sun, together providing a global view #WeAreAllSolarOrbiters https://t.co/5ONTugbsrF pic.twitter.com/KUyxjAC1mj

— ESA's Solar Orbiter (@ESASolarOrbiter) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">May 17, 2021

A Solar Orbiter távérzékelő eszközei közül három rögzített két koronakidobódást.

A Nap úgynevezett részecskekidobódásai

befolyásolhatják az úgynevezett űridőjárást, a légkörrel rendelkező bolygókon északi fény jelenhet meg, egyes technológiai eszközöket is megzavarhatnak.

A Solar Orbiter mintegy 1,5 milliárd eurós (527 milliárd forint) missziója során új ismereteket gyűjt a Napról.

Műszereivel megvizsgálja az égitest eddig kevésbé ismert régióit, például sarkvidékeit is. A Nap közelében repülve a hatalmas hőtől egy titán hőpajzs védi.