Mi történik egy amazonasi faluban, ha bekapcsolják az internetet?

Bár a világ legtöbb országában a lakosság többségének van okostelefonja, és így vagy úgy, szinte mindenütt elérhető a net, még mindig vannak olyan területek, ahol áram sincs, nemhogy internet. A CNN The Wired Rainforest című műsorában a minap bemutatta, mi történik egy esőerdei falu hirtelen digitalizációjakor.

Egy távoli zugban, Brazília és Peru határán lévő esőerdőben Elon Musk űrbe telepített Starlinkjének parabolaantennáival kapcsolták be az internetet. Az őslakos kanamari közösség tagjai lecsaptak az első műholdjelre, böngészték a WhatsAppot, a Facebookot és a Kwait, egy TikTokhoz hasonló kínai rövidvideó-alkalmazást.

Mint az várható volt, nemcsak vidám táncok vagy távoli országok felvételei özönlöttek eléjük. Szűrők és digitális ismeretek hiányában az internet árvize mesterséges intelligencia által generált manipulatív videókat, félretájékoztatást és pornográfiát is sodort eléjük. Ami kibontakozott, az Faisal Haque, a Psychology Today szakértője szerint nem csupán az internet-hozzáférésről szólt, hanem látleletet adott a korról is, amelyben élünk.

A Starlink megérkezéséig a kanamariak teljesen offline éltek. Aztán egyik napról a másikra bekapcsolódtak a globális digitális áramlatba, és hatalmas információkészletekhez jutottak.

De mindez túl gyorsan jött.

Haque a régi (igaz vagy sem, példának megfelelő) mondást veszi elő: ha egy békát forrásban lévő vízbe dobunk, azonnal kiugrik. De ha a vizet lassan melegítjük, csak akkor veszi észre a bajt, amikor már túl késő, megfőzték. A kanamariak azonnal elmerültek abban a technikában, amiben mi évtizedek óta, lassan fortyogunk: már megfőttünk.

A történet sok szempontból kiszámítható. Az internetkapcsolat például hozzáférést kínált hasznos egészségügyi tanácsokhoz, lehetővé tette a falusiaknak, hogy elsajátítsanak alapvető ismereteket, sőt, akár öndiagnózist is végezzenek, hiszen náluk nincs orvosi ellátás.

De ez a hozzáférés a nagyvilághoz kétélű fegyver. A lehetőség, hogy bejelenthessék az illegális erdőirtásokat, egyben odavonzotta a tetteseket is. A műholdra csatlakoztatott telefonok és GPS-adatok lehetővé teszik az orvvadászok, az illegális fakitermelők és a földfoglalók számára a fellelésüket. Ami még rosszabb, ugyanezt az infrastruktúrát használják a kokaintermesztéssel, kábítószer-kereskedelemmel és az illegális növények termesztésével foglalkozó szervezett bűnözői hálózatok is.

A digitális láthatóság csalásoknak, csempészútvonalaknak és ökológiai kizsákmányolásnak teheti ki a közösséget. A dzsungel többé már nem elég ahhoz, hogy megvédje a kanamariakat.

Amit a kanamariak átéltek mindössze néhány nap alatt, ahhoz mi évek, évtizedek alatt hozzászoktunk. A Psychology Today sorolja:

Dopamint kiváltó tartalomfüggőség

Az olyan platformokat, mint a Kwai és a Facebook, úgy alakították ki, hogy a felhasználókat függőségben tartsák. A görgetés-jutalom ciklus gyorsan átalakította mindazt, ahogyan a kanamariak előtte az unalom, a kíváncsiság, vagy éppen az ismeretszerzés helyzeteit kezelték.

Magány a digitális „kapcsolatok” ellenére

A kanamariakat a képernyő azzal fenyegette, hogy felváltja a közösségi rituálékat. Miközben a modern kommunikációs technológia révén minden eddiginél jobban „összekapcsolódunk”, az elmagányosodás világszerte egészségügyi vészhelyzetté vált.

A közösségi rituálék és jelenlét eróziója

Nemcsak az elpocsékolt képernyőidő veszhet el, hanem a hagyomány is. A történetek hallgatásának, az éneklésnek vagy a közös tapasztalatokon keresztüli tanulásnak az élménye képernyőkre és algoritmusokra szűkült.

Az influenszerkultúra által formált torz értékek

A törzs fiataljai, akárcsak másutt, gyorsan elkezdtek azonosulni idegen ideálokkal – az anyagiassággal, a vírusként terjedő feltűnési vággyal, a testi tökéletesség eszményeivel –, amelyek mind ütköztek a kultúrájukkal.

Mit tehetnek?

Válaszul a kanamariak meglepő döntést hoztak: elkezdték éjszakára kikapcsolni az internetet. Nem azért, mert technikailag korlátozták őket, hanem mert ösztönösen megértették, hogy erre van szükségük.

De vajon ez a korlát meddig marad fenn?