2025.05.20. 06:00
Így néz ki az agyunk, amikor megoldunk egy problémát
Egy új tanulmány szerint nagyobb valószínűséggel emlékszünk az ahaélményből származó megoldásokra, mint azokra, amelyekre kitartó munkával, szorgalommal jutunk el.

Forrás: Shutterstock
Fotó: Alexandr Musuc
Mindannyian átéltük már az ahapillanatot, amikor egy megfejthetetlennek érzett probléma megoldása hirtelen nyilvánvalóvá vált. A rajzfilmekben ezt a heurékaérzést többnyire a főhős feje felett lebegő villanykörteként ábrázolják – most kiderült, ez nem is áll olyan messze attól, ami ilyenkor ténylegesen lejátszódik az agyban.
Kiderült, az ahaélmény, a hirtelen megvilágosodás fizikailag is átalakítja agyi aktivitásunkat. Sőt az is, hogy később az emberek jobban emlékeznek az efféle megoldásokra, mint a módszeres megközelítésekkel elértekre. Mindez segíthet, hogy a tantermekben miként lehetne hatékonyabban oktatni.
Ha tanulás közben »aha!« pillanatunk van, az majdnem megduplázza a memóriánkat
– állítja Roberto Cabeza, a Duke Egyetem pszichológia és idegtudomány professzora. „Kevés ilyen erős memóriahatás létezik.”
Cabeza a Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. Vizsgálata során a tesztalanyok fejtörőket oldottak meg, mialatt ő kollégáival funkcionális mágneses rezonancia képalkotással mérte agyi aktivitásukkal összefüggő véráramlás-változásaikat. Fejtörőik az alább láthatóhoz hasonló vizuális kirakós játékok voltak, rejtett képet kellett bennük felismerni.

Azt tapasztalták a kutatók, hogy a megfejtéseket ahaélménnyel megtaláló résztvevők később sokkal jobban emlékeztek a megoldásaikra, mint azok, akik nem – és öt nappal később is emlékeztek rá.

A funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) kimutatta, hogy a megvilágosodás robbanásszerű aktivitást váltott ki a hippokampuszban, az agy tanulásért és emlékezésért felelős részében. Az intenzívebb pillanatok erősebb „kitöréseket” eredményeztek. Amikor a résztvevők megoldották a rejtvényt, s felismerték a rejtett tárgyat, a kutatók az úgynevezett neurontüzelési dinamikájukban is változásokat észleltek – különösen azon agykérgi régiókban, amelyek a vizuális minták felismerésében vesznek részt.
Ezen pillanatokban agyunk teljesen átszervezi, hogyan látja a képet
– magyarázza Maxi Becker, a tanulmány első szerzője és a Humboldt Egyetem idegtudósa. „A különböző agyi régiók hatékonyabban kommunikálnak egymással” – mondja Cabeza.
Kiderült, hogy „az élményszerű tanulási környezetek nagyban javítják a hosszú távú memóriát és a megértést”. Ebben a tanulmányban résztvevőket az „aha!” pillanata előtt és után vizsgálták, a továbbiakban pedig azt kutatják, mi történik a kettő között – amikor az igazi varázslat történik.
Digitália
- Magyarország legnagyobb nanoműholdja már adatokat küld az űrből - követhetjük az útját
- Pokoli képeken Izrael és Irán harca – tele hamisítványokkal
- Egyetlen tűzgolyóvá robbant a SpaceX Starship űrrakétája – szuperlassított videó
- A klímakatasztrófák már a csecsemők születése előtt károsítják az agyat
- A ChatGPT és a Gemini emberszerű gondolkodást mutat – igazolja egy új tanulmány